Program


BEETHOVEN-EST Kovács János, Kolonits Klára SZ/1

BEETHOVEN-EST Kovács János, Kolonits Klára SZ/1

Műsor:
I. (C-dúr) szimfónia, op. 21
Ah, perfido! – koncertária, op. 65
V. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2023. január 12. csütörtök, 19:30

BEETHOVEN-EST

2020 Beethoven éve volt: december 16-án ünnepeltük születésének 250. évfordulóját. Az ünnepre leghatalmasabb műve, a Missa Solemnis előadására készültünk, amelyet 2020. márciusában, majd a következő évben is meghiúsított a koronavírus-járvány. Három évvel az évforduló után, a világpolitikai események gazdasági hatásainak következtében ezúttal is le kell mondanunk ennek a nagyszerű műnek az előadásáról. Az eredeti programból sikerült „átmentenünk” Beethovent, akinek két emblematikus szimfónája csendül fel a hangversenyen. Beethoven csodálatra méltó életművéből kiemelkedik kilenc szimfóniája, melyek mindegyike önálló egyéniség. Az első szimfónia jelentősége az, hogy a fiatal zeneszerző megmutatja benne, mit örökölt és tanult mestereitől, de már ott vannak benne saját személyiségének jegyei. Az Ötödik szimfónia a Sors csapásait keményen elviselő és azokkal szembeszegülni is képes Ember ábrázolása és hitvallás arról, hogy a kegyetlen Sors  legyőzhető.  A két szimfónia között egy fiatalkori mű hangzik el: az Ah perfido (Ó, te álnok) kezdetű hangversenyária,  drámai jelenet egyetlen női hangra, olasz szövegre. Noha Beethoventől abban az időben még nagyon távol állt az opera világa, ez a mű mégis sikeres lett, már a zeneszerző életében megjelent nyomtatásban és azóta is gyakran elhangzik hangversenyeken.

KÖZREMŰKÖDIK:
Kolonits Klára - szoprán

VEZÉNYEL:
Kovács János

Ajánlatunk


Beethoven életrajzírói a mester egyik legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetik szabadságszeretetét. Ez az alapja az 1809-ben komponált Egmont nyitánynak. Szellemi rokona az Egmont zenének a III. szimfónia is, amely az Eroica (Hősi) melléknevet kapta. A II. szimfóniát 1803-ban mutatták be, derűs, optimizmust sugárzó mű, pedig keletkezése idején Beethoven már tudott gyógyíthatatlan fülbajáról.

Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Az I. szimfóniáról a méltatók azt emelik ki, hogy abban még erősen felismerhető Haydn hatása, valamint nosztalgikus emlékezés szülőföldjére, a Rajna vidékére. Több zenetörténész is rámutat, hogy Beethoven nagy, drámai szimfóniái után könnyedebb, vidám alaphangulatú művet írt. Így jött létre a helyenként humoros vonásokat is mutató IV. szimfónia.

Ajánló


Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró,…

Christoph Eschenbach a nemzetközi zenei élet kivételes egyénisége, aki zongoristából vált magasan jegyzett karmesterré. A német repertoár egyik legizgalmasabb tolmácsolója,…

A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!