Koncert, zene, Klasszikus zene

A MÁV Szimfonikus Zenekar karácsonyi hangversenye

Szőke Tibor bérletsorozatunk első estjén újra köszönthetjük a Szovjetunióban született, de évtizedek óta Bécsben élő világhírű zongoraművészt, Elisabeth Leonskaját, aki ezúttal a Junior Prima díjas Berecz Mihály zongoraművésszel lép pódiumra.

Dmitrij Sosztakovics (1906-1975) a huszadik századi orosz zene egyik legjelentősebb alkotója, akinek élete és művei is tele vannak ellentmondásokkal. Hangversenyünk minden műsorszáma különleges jelentőségű, mert magyarországi bemutató. Szólistaként a világhírű Gustav Riviniust csellóművészt köszönthetjük, aki Saarbrückeni Zeneakadémia és a Maastrichti Konzervatórium professzora.

Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.

Magyarországtól Nagy-Britanniáig vezet programunk, amelyből a humor és a könnyedség sem hiányzik. A MÁV Szimfonikus Zenekart ezúttal a veszprémi illetőségű, kamarazenészként és tanárként is elismert, Bartók–Pásztory-díjas Kováts Péter vezeti – hegedűvel és karmesteri pálcával.

Csaba Péter, zenekarunk állandó vendégkarmestere ez alkalommal a német romantika zenéjébe kalauzolja hallgatóit. Max Bruch legtöbbet játszott műve a g-moll hegedűverseny, amelyet Joachim József mutatott be. Anton Bruckner utolsó szimfóniái mind a zenekar nagysága, mind hosszúságuk révén a romantika „túlérett” korszakához tartoznak. A hangverseny különlegessége még, hogy a hegedűverseny szólistája, Csaba Anna a karmester leánya, aki a Genfi, majd Kölni Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait.

A madárének az idők kezdetétől ihletforrást jelent minden muzsikus számára. Ifjúsági hangversenyünkön előbb Nagy Sándor József és Sütő Illés csellókettősét halljuk Vivaldi mély, megindítóan szép kettősversenyében. Ezután a neoklasszikus olasz zeneszerző, Ottorino Respighi különleges szvitje következik, amely 1928-ban született XVIII. századi zeneszerzők munkái nyomán. A hattyú, tyúk, csalogány és kakukk hangjait felvillantó briliáns munka Medveczky Szabolcs pálcája nyomán csendül fel.

A madárének az idők kezdetétől ihletforrást jelent minden muzsikus számára. Ifjúsági hangversenyünkön előbb Nagy Sándor József és Sütő Illés csellókettősét halljuk Vivaldi mély, megindítóan szép kettősversenyében. Ezután a neoklasszikus olasz zeneszerző, Ottorino Respighi különleges szvitje következik, amely 1928-ban született XVIII. századi zeneszerzők munkái nyomán. A hattyú, tyúk, csalogány és kakukk hangjait felvillantó briliáns munka Medveczky Szabolcs pálcája nyomán csendül fel.

Liszt Ferenc virtuóz zongoraművészből vált nagytudású zeneszerzővé, kedvelt szimfonikus költeménye, a Les Préludes pedig már érett hangjáról tanúskodik. De remekmű A-dúr zongoraversenye is, amely ezúttal a Kanadából érkező Kevin Chen szólójával csendül fel.

Nem túlzás, ha azt mondjuk, a közelmúltban elhunyt Eötvös Péter az utóbbi évtizedek kimagasló zeneszerzője volt, akinek széles világlátása, közvetlensége sok muzsikus számára jelentett mintát. Hangversenyünkön egyik utolsó művét ismertetjük meg a magyar közönséggel: a Hárfaversenyt 2024 januárjában mutatták be Párizsban, és azóta számos koncerten elhangzott Genftől Tokióig.

A XVIII. század nemcsak a túlzó pompa, hanem a felfedezések kora is volt. Erről tanúskodik a német zeneszerző, Georg Philipp Telemann szvitje is, amely egyedülálló módon azért született, hogy különféle nemzetek zenéjét megmutassa a hallgatóknak. Ezen a hangversenyen az idősebb Scarlatti áriái is felcsendülnek Kristóf Réka szopránénekesnő előadásában, akinek munkásságában a régizene kiemelkedő helyet foglal el. Farkas Róbert karmester zenei körképe végül a nagy Bach zenekari szvitjével zárul.

Beethoven Coriolan-nyitánya örök. Ahogy a VIII. szimfónia is, ez a haydni derűt sugárzó remekmű, amelyet 1814-ben mutattak be, és könnyed, tréfás hangvétele miatt a szerzőnek is titkos kedvence volt. „Az én kis F-dúrom” – hivatkozott rá egyik feljegyzésében. Takács-Nagy Gábor korunk egyik innovatív Beethoven-karmestere, aki egy olyan jól ismert zenedarabbal is újat tud mutatni, mint az V. szimfónia, amelyre immár örökre ráragadt a komponista titkára által önkényesen választott Sors melléknév.

Apollón és Dionüszosz, az idill és féktelen ünnepély: efféle ellentétpárokkal lehetne jellemezni Beethoven két szimfóniáját, a Hatodikat és a Hetediket. Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának negyedik estjén a „prométheuszi” korszakában járó komponista műveit halljuk.

Vivaldi Tavasz­ című hegedűversenye a zenetörténet legszeretettebb dallamait rejti, ezúttal pedig Jin Xi hegedűszólójával csendül fel matinékoncertünkön. Babar meséje csaknem egy évszázada, 1931-ben jelent meg először francia nyelven: az árván maradt kiselefántról szól, aki a modern Párizsba vetődve elsajátítja a civilizált viselkedés szabályait, majd visszatér a sajátjai közé, és királyuk lesz.

Vivaldi Tavasz­ című hegedűversenye a zenetörténet legszeretettebb dallamait rejti, ezúttal pedig Jin Xi hegedűszólójával csendül fel matinékoncertünkön. Babar meséje csaknem egy évszázada, 1931-ben jelent meg először francia nyelven: az árván maradt kiselefántról szól, aki a modern Párizsba vetődve elsajátítja a civilizált viselkedés szabályait, majd visszatér a sajátjai közé, és királyuk lesz.

A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet egyik ihletforrása, a szabadság himnusza, sokak számára a berlini fal leomlásának kísérőzenéje. Egyesek egy öntörvényű zseni megnyilatkozását, mások a közös szellem erejét hallják benne. Az első hangok a „semmiből teremtés” mágikus aktusát, az utolsó ütemek a mindenség önfeledt ünnepélyét jelenítik meg.

A fagott, amelynek hangterjedelme jóval túlnyúlik három oktávon, és a legváltozatosabb színekre képes, mély fekvése ellenére már a barokk korban is kedvelt concertáló hangszer volt. Händelt is megihlette, Mozart pedig 1774-ben, tizennyolc évesen írta meg azt a fagottversenyt, amely azóta is a repertoár pótolhatatlan darabja. A cseh romantikus mester, Bedřich Smetana operájából készült szvit, valamint Wagner meglepetésnek szánt karácsonyi ajándéka, a feleségének és gyermekének írt Siegfried-idill is elhangzik a koncerten.

A klarinét egyike a zenekar legvirtuózabb hangszereinek: a mély tartományban búg, a magasban visít, gyors futamokra és széles dinamikára képes. Főként, ha kettő van belőle, mint Mendelssohn derűs koncertdarabjában! A koncerten felcsendül még Grieg kísérőzenéjénének részletei a Peer Gynt című drámához. Ezen az ifjúsági koncerten ismét egy ígéretes tehetségé lesz a karmesteri pódium: Sugár Nátán nem mellesleg a Bécsi Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségeinek osztályának zongorista növendéke.

A klarinét egyike a zenekar legvirtuózabb hangszereinek: a mély tartományban búg, a magasban visít, gyors futamokra és széles dinamikára képes. Főként, ha kettő van belőle, mint Mendelssohn derűs koncertdarabjában! A koncerten felcsendül még Grieg kísérőzenéjénének részletei a Peer Gynt című drámához. Ezen az ifjúsági koncerten ismét egy ígéretes tehetségé lesz a karmesteri pódium: Sugár Nátán nem mellesleg a Bécsi Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségeinek osztályának zongorista növendéke.

Alig találunk ikonikusabb alkotást az operairodalomban a Toscánál, amely Victorien Sardou francia drámaíró színdarabjának feldolgozásaként, Puccini zsenialitásának köszönhetően nyerte el a remekműveknek kijáró öröklétet. A főszerepekben ezúttal olyan hazai kiválóságokat hallunk, mint Boros Csilla, Fekete Attila és Molnár Levente. A zenekart az opera műfajának nem hivatalos nagykövete, a Liszt Ferenc-díjas Kesselyák Gergely vezényli.

Olaszországi kirándulást ígér zenekarunk hangversenye, amely a XIX. század ünnepelt nagybőgővirtuózát, Giovanni Bottesinit is megidézi egy romantikus operabetét erejéig. Ezután Ottorino Respighi hegedűversenye következik, amelyet a korai keresztények és a gregorián zenei világ inspirált. Végül Richard Strauss hangulatfestő szimfóniakölteményével búcsúzunk, amely az Itáliából címet kapta: mint egy képeslap, amely nosztalgiával emlékezik a Sorrentóban, Rómában, Nápolyban tett kirándulásokra.

Egy délutáni bikaviadalt elevenít meg Joaquín Turina kompozíciója, amely Csaba Péter vezényletével csendül fel zenekarunk hangversenyén. Ezután Ottorino Respighi, az olasz zene egyedülálló alakja következik, aki elkötelezett rajongással fordul az elmúlt évszázadok klasszikus formái és hangzásai felé. Erre, pontosabban gáláns stílusára utal hegedűversenyének címe is. De a klasszicizmus bűvöletében, pontosabban a salzburgi mester hatására született Schubert V. szimfóniája is.

Alig van olyan lengyel zeneszerző, aki ne alkotott volna jelentőset az egyházi zene műfajaiban: ez az ötvenes években járó zeneszerző-fivérekre, Paweł és Marcin Łukaszewskire, valamint a modern zene két ikonjára, Pendereckire és Góreckire egyaránt igaz. Zenekarunk hangversenyén Farkas Róbert vezényletével végül egy olyan keresztény zenedarab is felcsendül, amelyet a szerzője a Biblia igeverseire, anyanyelvén nyelven komponált: a Német requiem.