Bérletvásárlás


Erdélyi Miklós - bérlet

Bérlethez tartozó előadások
MÁV Erdélyi/1. Zeneakadémia Zeneakadémia

MÁV Erdélyi/2. Zeneakadémia Zeneakadémia

MÁV Erdélyi/3. Zeneakadémia Zeneakadémia

MÁV Erdélyi/4. Zeneakadémia Zeneakadémia

MÁV Erdélyi/5. Zeneakadémia Zeneakadémia

MÁV Erdélyi/6. Zeneakadémia Zeneakadémia

0  Jegy:  0 Ft

Navigáció


Árkategóriák


  • Nem elérhető helyek
  • Ön által választott helyek

Válassza ki ülőhelyét!


Kérem várjon!...
Nagyításhoz tartsa lenyomva a Ctrl gombot és görgessen az egérrel.
0  Jegy:  0 Ft
Vissza

Erdélyi Miklós bérlet 1.
Zeneakadémia, Nagyterem
2020. szeptember 24. csütörtök 19:00

Barber: A rágalom iskolája (The School for Scandal) – nyitány
Rodrigo: Concierto de Aranjuez
Holst: Planéták
Közreműködik: Angel Romero (gitár)
Vezényel: Daniel Boico

Daniel Boico, a MÁV Szimfonikusok vezető karmestere műsorának összeállításában ezúttal a sokszínűségre törekedett. Hazája, az Amerikai Egyesült Államok zenéjét a XX. század egyik leghíresebb amerikai zeneszerzője, Samuel Barber (1910-1981) képviseli.  A rágalom iskolája egy 1777-ben keletkezett angol vígjáték, ehhez komponált Barber kísérőzenét. Híres spanyol gitárművész a hangverseny szólistája, aki a gitár-irodalom egyik legismertebb darabját, Joaquín Rodrigo (1901-1999) gitárversenyét adja elő. A szünet után felcsendülő mű a XX. század zenéjének egyik legkülönösebb darabja. Gustav Holst (1874-1934) angol zeneszerző élete és művei jellegzetesen a romantika és a modern művészet közötti átmeneti korhoz tartoznak. Minden érdekelte, a szanszkrit nyelvtől a csillagászatig és mindez megjelenik műveiben is. Az első világháború idején komponálta Planéták (Bolygók) című zenekari szvitjét. A hét tételes mű a mi naprendszerünk akkor ismert hét bolygóját (a Földet nem) ábrázolja úgy, ahogyan a zeneszerző elképzeli, mindegyik bolygónak sajátos, egyéni karaktert adva. A Mars harcias, a Vénusz a szépség és gyengédség megtestesítője, a Merkúr vidám és fürge, a Szaturnusz melankolikus, a Neptunusz titokzatos. A mű nagylétszámú zenekart, igen sok hangszert igényel, ezért hangversenyeken ritkán hangzik el.

Erdélyi Miklós bérlet 2.
Zeneakadémia, Nagyterem
2020. október 30. péntek 19:00

Haydn: C-dúr szimfónia No.20
Mozart: Esz-dúr versenymű két zongorára K.365
Haydn: D-dúr (London) szimfónia No.104
Közreműködik: Jean-Efflam Bavouzet, Nemecz Andrea (zongora)
Vezényel: Takács-Nagy Gábor

Takács-Nagy Gábor avatott és világszerte elismert előadója a bécsi klasszikusok műveinek, de ezen belül is különlegesen vonzódik Haydn-hoz. A hangverseny első és harmadik műsorszáma egy-egy Haydn szimfónia: az első a pálya elejéről, talán még az Esterházy szolgálat előtti évekből, a másik Haydn utolsó szimfóniája, amelyet londoni vendégszereplése céljára komponált. A két mű komponálása között mintegy 30 év telt el, közben az Esterházy hercegi zenekar vezetése során Haydnnak volt ideje és módja mindent, ami zenekar, megtanulni és kipróbálni. Az érdekes az, hogy a korai műben is felfedezhetők már stílusának jellegzetes elemei, fantáziája, humora, a London-szimfónia pedig érett remekmű, Haydn szimfonikus művészetének méltó megkoronázása. A kor másik óriása, Mozart már régen nem is élt a London-szimfónia születésekor, nála viszont a zongorahangzás és a zongorajáték szépsége utolérhetetlen. Életművének egyetlen, kétzongorás versenyművét – több, megerősített vélemény szerint – nővére, Nannerl és saját maga számára írta 1779-80-ban, amikor még Salzburgban élt. Jean-Efflam Bavouzet személyében korunk egyik leghíresebb, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő francia zongoraművészét üdvözölhetjük a Zeneakadémia pódiumán, akinek partnere, Nemecz Andrea a művész felesége.
 
Erdélyi Miklós 3.
Zeneakadémia, Nagyterem
2020. november 19. csütörtök 19:00

Mendelssohn: Szélcsend és szerencsés hajózás – nyitány
Beethoven: Hegedűverseny
Mendelssohn: V. (Reformáció) szimfónia
Közreműködik: Andrej Baranov (hegedű)
Vezényel: Csaba Péter

Csaba Péter, zenekarunk volt vezető és jelenleg állandó vendégkarmestere ezúttal két ritkábban hallható Mendelssohn művel ajándékozza meg közönségünket. A Szélcsend és szerencsés hajózás nyitány Mendelssohn természetábrázoló és azon belül a vízi témákat kedvelő művei közé tartozik, a Reformáció szimfónia viszont az általa önként felvett keresztény gondolkodás és a 300 évvel korábbi vallási megújhodás zenei képe. Fiatalkori és alkalmi mű: 1830-ban, a reformáció egyik legfontosabb írásos dokumentuma, a Confessio Augustana megjelenésének 300. évfordulójára. Hangot kap a műben az áhítatos elmélkedés, a vallásháborúk kegyetlensége és értelmetlensége, végül az az ének, amely az egész reformáció zenei szimbóluma: Luther korálja, az „Erős vár a mi Istenünk”. A két Mendelssohn-mű között Beethoven halhatatlan Hegedűversenye csendül fel, az a mű, amely szinte minden, utána komponált hegedűverseny mintaképe. A szólista, Andrej Baranov 1986-ban született, a Szentpétervári Konzervatóriumban, majd annak elvégzése után a Lausanne-i Conservatoire-on folytatta tanulmányait, közben több igen rangos nemzetközi versenyen szerzett értékes díjakat. A David Ojsztrah Vonósnégyes alapítója és primáriusa, 2009 óta tanít Lausanne-ban, világjáró hegedűművész.

Erdélyi Miklós bérlet 4.
Zeneakadémia, Nagyterem
2021.január 14. csütörtök 19:00

R. Strauss: Burleszk
Mahler: VI. (Tragikus) szimfónia
Közreműködik: Saho Akiyama (zongora)
Vezényel: Christoph Campestrini

Hangversenyünk karmestere, Christoph Campestrini két alkalommal vezényelte már a zenekart úgy, hogy „beugróként” megmentette az előadást, illetve Maxim Vengerov helyett vezényelt, amikor ő hegedült. Nemzetisége osztrák, Linzből származik, Anton Bruckner városából, de tanulmányai javát Amerikában végezte nemcsak zenei téren, hanem filozófiát és nyelveket is tanult. A későromantika osztrák-német zeneszerzői iránti elkötelezettsége nyilvánul meg műsorválasztásában. A Burleszk Richard Strauss fiatalkori műve, vidám, szellemes, ragyogóan hangszerelt, rendkívüli virtuozitást igénylő zongoraszólammal, melynek hangszerkezelésében nem nehéz felismerni Liszt hatását. Mahler VI. szimfóniájáról köteteket írtak az elemzők. Az időszak, amikor írta, életének szenvedélyesen boldog periódusa volt, nemrég házasodott, éppen második gyermeküket várták. A mű nagyon hosszú, hatalmas létszámú zenekart alkalmaz, zenei anyaga bonyolult és bár vannak benne lírai részek, alaphangulata és főleg végkicsengése nagyon szomorú – bár a Tragikus jelzőt nem ő illesztette a műhöz. Richard Strauss művének zongora szólistája, Saho Akiyama japán zongoraművésznő, aki 2019. augusztusában, a XVII. Tokiói Zenei Verseny zongora kategóriájában 1. díjat és közönségdíjat nyert. A verseny zenekari döntőjében Beethoven G-dúr zongoraversenyét játszotta.

Erdélyi Miklós bérlet 5.
Zeneakadémia, Nagyterem
2021. február 3. szerda 19:00

Operagála – Puccini és Korngold művei

Közreműködik: Kele Brigitta (szoprán), Fekete Attila (tenor), Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Kesselyák Gergely

Kesselyák Gergely, ahogy azt megszokhattuk, jól ismert művek mellett ezúttal is nagyon ritkán hallható zeneművek bemutatásával szerez meglepetést hallgatóinknak. Erich Wolfgang Korngold (1897-1957) Brünnben (ma Brno) született, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, osztrák családból. Már kisgyermekkorában feltűnt rendkívüli zenei tehetségével, 11 éves korában komponált balettjét a Bécsi Udvari Opera mutatta be, valamint 20 évesen komponálta a ma is gyakran játszott „A halott város” című operáját. 1934-ben Amerikába költözött és azonnal a hollywoodi filmgyártás zeneszerzőinek élvonalába került, kétszeres Oscar-díjas – emellett azonban folyamatosan komponált hangversenyekre szánt műveket is. Hegedűversenyét zenekarunk is előadta néhány évvel ezelőtt. Heliane csodája című operáját 1924-ben a Hamburgi Operaház mutatta be. Ugyanebben az évben komponálta Puccini Turandot című operáját, amelyet halála miatt nem tudott befejezni. Érdekes lesz összehasonlítani az azonos időben született két mű zenéjét. Korngold később, 1941-ben komponálta Húsvéti zsoltárát szoprán szólóra, kórusra és zenekarra, amely a zsidóság legnagyobb ünnepe, a Pészah alkalmára készült. Ez a szabadulás ünnepe, a zsidó népnek az egyiptomi fogságból való kiszabadulása emlékére, eredetileg héber szövegre.

Erdélyi Miklós bérlet 6.
Zeneakadémia, Nagyterem
2021. március 12. péntek 19:00

Copland: Rodeo – részletek
1.    Buckaroo Holiday, 2. Hoe-Down
Shapira: „Magyar” – Concerto két hegedűre
Elgar: Enigma variációk
Közreműködik.: Ittai Shapira, Hagai Shaham (hegedű)
Vezényel: Daniel Boico

Daniel Boico ezen a hangversenyen szülőföldjét, Izraelt idézi meg, erőteljes magyar vonatkozással. Két izraeli hegedűművész lesz a vendég, mindkettejük hegedűtanára az a híres Fehér Ilona volt, aki 1901-ben Budapesten született, majd kivándorolt Izraelbe és ott híres hegedűiskolát alapított (tanítványa volt többek között Pinchas Zuckerman és Shlomo Mintz is). A tanára iránti szeretet és tisztelet inspirálta Ittai Shapirát „Magyar” című kéthegedűs versenyének megírására, amelynek alapanyaga magyarországi cigány folklór. Aaron Copland, a híres amerikai zeneszerző Rodeo című művét, amely eredetileg balettzene volt, egy amerikai koreográfus felkérésére komponálta, 1942-ben mutatták be. Egy XIX. századi, vad-nyugati tanya életének jellegzetes mozzanatait mutatja be, a nehéz földmunkától az udvarláson át a legelő marhák összetereléséig (ezt nevezték eredetileg rodeónak). Edward Elgar a romantika korának legnagyobb angol zeneszerzője. Túlélte az I. világháborút, amely gyógyíthatatlanul megviselte érzékeny lelkivilágát, erről tanúskodik gyakran játszott Csellóversenye. Leghíresebb műve az Enigma variációk. A cím azt jelenti: talány, titok. Olyan variációsorozat, amelynek nem mutatja be a témáját, csak az arra készült változatokat.