Bérletvásárlás


Szőke Tibor Mesterbérlet

Bérlethez tartozó előadások
MÁV Szőke Tibor Mesterbérlet/1. Nemzeti Hangversenyterem

MÁV Szőke Tibor Mesterbérlet/2. Nemzeti Hangversenyterem

MÁV Szőke Tibor Mesterbérlet/3. Nemzeti Hangversenyterem

MÁV Szőke Tibor Mesterbérlet/4. Nemzeti Hangversenyterem

Jún. 24.
Cs, 19:30
MÁV Szőke Tibor Mesterbérlet/5. Nemzeti Hangversenyterem

0  Jegy:  0 Ft

Navigáció


Árkategóriák


  • Nem elérhető helyek
  • Ön által választott helyek

Válassza ki ülőhelyét!


Kérem várjon!...
Nagyításhoz tartsa lenyomva a Ctrl gombot és görgessen az egérrel.
0  Jegy:  0 Ft
Vissza

SZŐKE TIBOR MESTERBÉRLET 1.
Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2021. január 21. csütörtök 19:30

Beethoven: Missa Solemnis
Közreműködik: Kolonits Klára (szoprán), Wiedemann Bernadett (alt), Fekete Attila (tenor), Cser Krisztián (basszus), Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó-Sipos Máté), Cantemus Vegyeskar Nyíregyháza (karigazgató: Szabó Soma)
Vezényel: Kovács János
   
2020 Beethoven éve: december 16-án ünnepeljük születésének 250. évfordulóját.  Leghatalmasabb művének előadását 2020. márciusában meghiúsította a koronavírus-járvány, ezt pótoljuk néhány héttel az évforduló után. Miért is szeretjük Beethovent annyira? Azért, mert művei bővelkednek gyönyörű dallamokban, harmóniákban, felfedezhetjük bennük a kimeríthetetlen alkotó fantáziát? Azért, mert zenéje felkavar és úgy érezzük, más emberek lettünk egy-egy művének meghallgatása után? Mert ismerjük szenvedésekkel teli, küzdelmes életét és tiszteljük azt az erőt, amellyel mindezt legyőzte? Igen, mindezért. Ezen a hangversenyen utolsó hatalmas műve csendül fel, az Ünnepi mise, amelyet halála előtt néhány évvel komponált. Ez a mű a hagyományos katolikus miseszövegre íródott, de nem egyházzenei mű, méreteinél fogva sem alkalmas arra, hogy a templomi liturgia keretében szólaljon meg – ahogyan Beethoven hite sem hasonlítható a hétköznapi hívőkéhez. Az ő vallása felekezeteken fölül áll, az ő Istene maga a mindenség. A szeretet számára azt jelenti: átölellek, emberiség. Ez az eszmeiség korábbi műveiben is megjelenik, de itt teljesedik ki. Nem ajánlhatjuk szebben a hallgatók figyelmébe ezt a művet, mint Beethoven saját szavaival, amelyeket a partitúra első sora fölé írt: „Szívből fakadt – bár a szívekig hatna!”
 
SZŐKE TIBOR MESTERBÉRLET 2.
Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2021. február 18. csütörtök 19:30

Liszt: Les Préludes
Kodály: Háry János – szvit
Bartók: II. hegedűverseny
Közreműködik: Maxim Vengerov (hegedű)
Vezényel: Takács-Nagy Gábor

Hangversenyünkön annak a három magyar zeneszerzőnek művei csendülnek fel, akik az egész világon képviselik a magyar zenét és öregbítik hírnevét. Liszt Ferenc korának legnagyobb zongoraművésze volt, de nagyon jelentős zeneszerzői munkássága is. Berliozzal karöltve egy teljesen új műfajt hozott létre, amely attól kezdve, mondhatni máig foglalkoztatja a zeneszerzőket: a szimfonikus költeményt. Ezekben a művekben irodalmi, történelmi, képzőművészeti, vagy természeti témákat dolgoznak fel. Liszt tizenhárom ilyen művet komponált, közülük a legnépszerűbb a Les Préludes (magyarul Előjátékok), amelyben Lamartine „Előjátékok” című filozofikus költeményét „fordítja le” a zene nyelvére. Bartók Béla 1938-39-ben komponálta Hegedűversenyét, amelyet azóta neveznek „másodiknak”, amióta nyilvánosságra került a zeneszerző fiatalkori hegedűversenye is. Nagyszerű mű, a hegedűversenyek Beethoven óta érvényes formai modelljét követi, zenéje egyszerre magyar és huszadik századi, a hegedűszólam pedig nehéz, de nagyon hálás és gyönyörű. Maxim Vengerov személyében olyan hegedűművész előadásában hallhatjuk, akit sokan korunk legjobb vonós hangszeres művészének tartanak. Kodály Háry szvitje az 1926-ban bemutatott daljáték zenéjének öt jellemző részletét mutatja be, színgazdag, változatos hangszerelésben.
 
SZŐKE TIBOR MESTERBÉRLET 3.
Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2021. március 25. csütörtök 19:30

Bartók Béla születésének 140. évfordulójára rendezett ünnepi gálakoncert
Kodály: Duó
Bartók: Brácsaverseny
Bartók: Concerto
Közreműködik: Pinchas Zukerman (hegedű, brácsa), Amanda Forsyth (gordonka)
Vezényel: Takács-Nagy Gábor

Szép hagyomány Magyarországon, hogy Bartók Béla minden születésnapján a legtöbb hangversenyteremben az ő műveit adják elő. Különösen fontos ez a kerek számú évfordulókon, mint amilyen 2021. március 25-e. Hangversenyünket a világhírű hegedű- és brácsaművész, Pinchas Zukerman fellépése teszi még ünnepibbé. Az ő ötlete az a különleges „születésnapi ajándék”, hogy a hangverseny elején kiváló gordonkaművész felesége közreműködésével előadják Kodály Zoltán Duóját hegedűre és csellóra. Az 1914-ben komponált mű ízig-vérig magyar zene, gyönyörűen használja a két hangszer egyforma és mégis különböző hangszíne adta lehetőségeket. Kodály és Bartók barátsága alig néhány évvel a Duó születése előtt, az erdélyi gyűjtőutakon mélyült el, kölcsönösen nagyra becsülték egymást – a mű megszólaltatása méltó tiszteletadás Bartók előtt. A két nagy Bartók-mű már a zeneszerző amerikai emigrációja alatt keletkezett. A nagy, összefoglaló, szimfóniaszerű zenekari mű, a Concerto megírására a híres karmester, Szergej Kuszevickij kérte fel, aki be is mutatta a művet 1944-ben Bostonban. Bartók a Brácsaversenyt pedig már nem is tudta befejezni. Ahogy orvosának mondta: „Csak azt sajnálom, hogy tele bőrönddel kell elmennem…”. A Brácsaversenyt a szerző vázlatai és személyes útmutatása nyomán barátja, Serly Tibor fejezte be.
 
SZŐKE TIBOR MESTERBÉRLET 4.
Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2021. május 13. csütörtök 19:30

Bartók: I. hegedűverseny
Liszt: Faust szimfónia
Közreműködik: Pusker Júlia (hegedű), …… (tenor), Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd)
Vezényel: Csaba Péter

Bartók Béla szikár, fegyelmezett, soha ki nem tárulkozó jellemétől mi sem állt távolabb, mint az a Petőfi által megfogalmazott magatartás: „eldalolni saját fájdalmad s örömed”. Mégis, 1907-ben komponált hegedűversenye, zenei mondanivalója és magának a műnek a sorsa sokat elmond életének egy epizódjáról. Fiatalkori szerelme, Geyer Stefi hegedűművész számára komponálta a művet, melyet a lány zenei arcképének szánt, a kapcsolat azonban megszakadt és Geyer Stefi nem engedte bemutatni a hegedűversenyt, amely csak az ő halála után, 1958-ban szólalt meg először. A mű két tétele úgy tekinthető, mint ugyanannak a személynek az arcképe két nézőpontból. Liszt hatalmas Faust szimfóniájának alapeszméje az, hogy Faust, a „pozitív hős” és Mefisztó, a romlás démona képmásainak alapvonásai voltaképpen azonosak. E tekintetben a Faust szimfónia rokona Bartók mindkét hegedűversenyének, az 1938-as nagy Hegedűverseny első és harmadik tétele között fennáll ugyanez a kétarcúság. Csaba Péter, mint mindig, a mély összefüggések feltárásával állította össze műsorát. A hegedűverseny szólistája, Pusker Júlia, a Liszt Ferenc Zeneakadémia után a Londoni Királyi Zeneakadémián folytatta tanulmányait, előkelő versenyeredményekkel és sok sikeres fellépéssel büszkélkedhet.
 
SZŐKE TIBOR MESTERBÉRLET 5.
Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2021. június 24. csütörtök 19:30

Bartók: A csodálatos mandarin – szvit
Schumann: a-moll zongoraverseny
Sosztakovics: V. szimfónia
Közreműködik: Bogányi Gergely (zongora)
Vezényel: Daniel Boico
 
Bartók Béla mindhárom színpadi műve a nő-férfi kapcsolatok „természetrajzát” vizsgálja. A mélyen pesszimista Kékszakállú herceg vára és a meseszerű Fából faragott királyfi után A csodálatos mandarin beteljesült szerelmet mutat be, amelynek azonban a halál az ára. Bár a három mű keletkezése között nem túl hosszú idő telt el, Bartók zenei nyelve sokat változott, a Mandarin zenéje modernebb, egyénibb, hiszen a környezet, melyet ábrázol, a zeneszerző saját korának világa. Magyarországon először koncertváltozatban mutatták be 1927-ben. Tíz évvel később volt Moszkvában Sosztakovics V. szimfóniájának bemutatója, a Bolsevik Forradalom 20. évfordulója alkalmából. A megrendelt ünnepi műben elrejtve benne van a zeneszerző kiszolgáltatottsága, az örökös félelem amelyben élt, és az élet-halál fölött rendelkező diktatórikus hatalom jellemzése is. Az „üzenetektől” eltekintve is mestermű, ma Sosztakovics egyik legtöbbet játszott műve. A két drámai mű között pihenésképpen hallgathatjuk Schumann gyönyörű zongoraversenyét. A zongora mellett mindannyiunk nagy örömére üdvözölhetjük Bogányi Gergelyt, aki tanulmányait a budapesti Zeneakadémián, majd Helsinkiben a Sibelius Akadémián végezte, 1996-ban első díjat nyert a Budapesti Nemzetközi Liszt Ferenc zongoraversenyen, 2010-ben pedig két nap alatt eljátszotta Chopin összes zongora-szóló művét.