Program


RÁADÁS! - 50. JUBILEUMI KONCERT KOBAYASHI KEN-ICHIROVAL

RÁADÁS! - 50. JUBILEUMI KONCERT KOBAYASHI KEN-ICHIROVAL

Az a zenekar, amelyet Kobayashi Ken-Ichiro életében először vezényelt szülőhazája határain kívül, az a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar volt. 2024. május 24-i koncertünkre a Zeneakadémián néhány óra alatt elkeltek a jegyek, és mivel sokan lemaradtak a lehetőségről, ezért úgy döntöttünk, megismételjük a koncertet másnap, május 25-én, 19:00 órakor az Erkel Színházban!

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: május 25. szombat, 19:00

MŰSOR

Rossini: A sevillai borbély – nyitány
Liszt: I. zongoraverseny, S.124
Csajkovszkij: V. szimfónia, op.64

KÖZREMŰKÖDIK

Kaneko Miyuji– zongora

VEZÉNYEL

Kobayashi Ken-Ichiro
 
2024. május 24-i koncertünkre a Zeneakadémián néhány óra alatt elkeltek a jegyek, és mivel sokan lemaradtak a lehetőségről, ezért úgy döntöttünk, megismételjük a koncertet másnap, május 25-én, 19:00 órakor az Erkel Színházban!

----

1974 tavaszán rendezte meg a Magyar Televízió első nemzetközi karmesterversenyét. Ez akkor nemzetközi viszonylatban is rendkívül ritka és nagyon tiszteletre méltó kezdeményezés volt, amelyet azóta sok országban követnek. A verseny négy fordulóból állt, a sportversenyek mintájára: selejtező, elődöntő, középdöntő, döntő. Az első fordulóban a MÁV Szimfonikus Zenekar játszott, a karmesteri dobogóra minden jelentkező fellépett, így ez tartott a leghosszabb ideig és tulajdonképpen ennek volt a legnagyobb a tétje: a továbbjutás, vagy az azonnali kiesés. A verseny győztese az akkor 34 éves, japán Kobayashi Ken-Ichiro lett, akit lenyűgöző karmesteri produkciói, valamint nem kisebb mértékben szerény, kedves magatartása miatt pillanatok alatt szívébe zárt mindenki: a közönség és a vele együtt fellépő zenekarok muzsikusai is. Hasonlóan közkedvelt lett a második helyezett Medveczky Ádám is. Kobayashi számára fényes nemzetközi karriert indított el a verseny, talán ő maga sem tudja, hány zenekar élén állt fél évszázados sikertörténete során. Egy valamit azonban tud és ezt soha nem mulasztja el megemlíteni: hogy az a zenekar, amelyet életében először vezényelt szülőhazája határain kívül, az a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar volt.

Magyarországra nagyon sokszor hívták vissza, szinte minden élvonalbeli zenekart vezényelt. A Magyar Állami Hangversenyzenekarnak több éven keresztül volt főzeneigazgatója Ferencsik János halála után – de a MÁV Szimfonikusokhoz fűződő megkülönböztetett barátsága mindvégig megmaradt, ennek jele az, hogy hosszú évek óta a zenekar tiszteletbeli vendégkarmestere.

A jubileumi koncert jelentőségét azzal is emeli, hogy olyan szólistát hívott meg Liszt Esz-dúr zongoraversenyének előadásához, aki félig japán, félig magyar: Kaneko Miyuji Attila anyja magyar, apja japán, gyermekkorát félig Japánban, félig Magyarországon töltötte, zenei tanulmányait Magyarországon, a Váci Bartók Béla Zeneiskolában kezdte, majd Japánban folytatta, jól beszél magyarul is.

A MÁV Szimfonikus Zenekar szeretettel és büszkeséggel mond köszönetet régi barátjának a viszontlátás reményében.

Ajánlatunk


Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.

Beethoven Coriolan-nyitánya örök. Ahogy a VIII. szimfónia is, ez a haydni derűt sugárzó remekmű, amelyet 1814-ben mutattak be, és könnyed, tréfás hangvétele miatt a szerzőnek is titkos kedvence volt. „Az én kis F-dúrom” – hivatkozott rá egyik feljegyzésében. Takács-Nagy Gábor korunk egyik innovatív Beethoven-karmestere, aki egy olyan jól ismert zenedarabbal is újat tud mutatni, mint az V. szimfónia, amelyre immár örökre ráragadt a komponista titkára által önkényesen választott Sors melléknév.

Alig van olyan lengyel zeneszerző, aki ne alkotott volna jelentőset az egyházi zene műfajaiban: ez az ötvenes években járó zeneszerző-fivérekre, Paweł és Marcin Łukaszewskire, valamint a modern zene két ikonjára, Pendereckire és Góreckire egyaránt igaz. Zenekarunk hangversenyén Farkas Róbert vezényletével végül egy olyan keresztény zenedarab is felcsendül, amelyet a szerzője a Biblia igeverseire, anyanyelvén nyelven komponált: a Német requiem.

Ajánló


Dmitrij Sosztakovics (1906-1975) a huszadik századi orosz zene egyik legjelentősebb alkotója, akinek élete és művei is tele vannak ellentmondásokkal. Hangversenyünk…

A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet…

Liszt Ferenc virtuóz zongoraművészből vált nagytudású zeneszerzővé, kedvelt szimfonikus költeménye, a Les Préludes pedig már érett hangjáról tanúskodik. De remekmű…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!