Program


MESÉK, TÁNCOK - Brahms / Wieniawski / Ravel - Abouzahra Amira, Csaba Péter E/4.

MESÉK, TÁNCOK - Brahms / Wieniawski / Ravel - Abouzahra Amira, Csaba Péter E/4.

Csaba Péter nagyon szereti Brahms magyar táncait, különösen a kevésbé ismerteket, ezek közül választott öt darabot, valamint jelenlegi hazája, Franciaország zenéjének kincseit. Maurice Ravel mese-illusztrációi a hangszerelési művészet csúcsteljesítményei, a keringőről szóló szimfonikus költeménye viszont a legendás tánc mámorító hatását érzékelteti.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: február 23. péntek, 19:00

MŰSOR

Brahms: Magyar táncok No. 17-21.
Wieniawski: fisz-moll hegedűverseny No. 1., op. 14
Ravel: Lúdanyó meséi
Ravel: La Valse

KÖZREMŰKÖDIK

Abouzahra Amira – hegedű

VEZÉNYEL

Csaba Péter
 
Csaba Péter nagyon szereti Brahms magyar táncait, különösen a kevésbé ismerteket, ezek közül választott öt darabot, valamint jelenlegi hazája, Franciaország zenéjének kincseit. Maurice Ravel mese-illusztrációi a hangszerelési művészet csúcsteljesítményei, a keringőről szóló szimfonikus költeménye viszont a legendás tánc mámorító hatását érzékelteti. A karmester, aki Erdélyben kezdte pályáját hegedűművészként és 1952-ben költözött Magyarországra, nem lett hűtlen hangszeréhez sem, emellett fiatal tehetségek szakmai fejlődését, segíti. Így került be műsorába Abouzahra Amira, aki 2005-ben született, magyar-egyiptomi családban, szülei neves zongoraművészek. 4 éves korában kezdett hegedülni, öt évesen már nyilvánosan szerepelt. 2017-ben a Magyar Televízió Virtuózok című tehetségkutató versenyén korosztálya első díját nyerte. Fellépett hazájában, Németországban, Európa több nagyvárosában, továbbá Omán-ban és természetesen több alkalommal Magyarországon is.

Ajánlatunk


Nem túlzás, ha azt mondjuk, a közelmúltban elhunyt Eötvös Péter az utóbbi évtizedek kimagasló zeneszerzője volt, akinek széles világlátása, közvetlensége sok muzsikus számára jelentett mintát. Hangversenyünkön egyik utolsó művét ismertetjük meg a magyar közönséggel: a Hárfaversenyt 2024 januárjában mutatták be Párizsban, és azóta számos koncerten elhangzott Genftől Tokióig.

Alig találunk ikonikusabb alkotást az operairodalomban a Toscánál, amely Victorien Sardou francia drámaíró színdarabjának feldolgozásaként, Puccini zsenialitásának köszönhetően nyerte el a remekműveknek kijáró öröklétet. A főszerepekben ezúttal olyan hazai kiválóságokat hallunk, mint Boros Csilla, Fekete Attila és Molnár Levente. A zenekart az opera műfajának nem hivatalos nagykövete, a Liszt Ferenc-díjas Kesselyák Gergely vezényli.

A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet egyik ihletforrása, a szabadság himnusza, sokak számára a berlini fal leomlásának kísérőzenéje. Egyesek egy öntörvényű zseni megnyilatkozását, mások a közös szellem erejét hallják benne. Az első hangok a „semmiből teremtés” mágikus aktusát, az utolsó ütemek a mindenség önfeledt ünnepélyét jelenítik meg.

Ajánló


Olaszországi kirándulást ígér zenekarunk hangversenye, amely a XIX. század ünnepelt nagybőgővirtuózát, Giovanni Bottesinit is megidézi egy romantikus operabetét erejéig. Ezután…

Dmitrij Sosztakovics (1906-1975) a huszadik századi orosz zene egyik legjelentősebb alkotója, akinek élete és művei is tele vannak ellentmondásokkal. Hangversenyünk…

Alig van olyan lengyel zeneszerző, aki ne alkotott volna jelentőset az egyházi zene műfajaiban: ez az ötvenes években járó zeneszerző-fivérekre,…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!