Program


MÁV Unokák/3.

MÁV Unokák/3.

Ránki György (1907–1992) operát írt a híres dán meseíró, Andersen „A király új ruhája” című meséje nyomán, amelyet a Magyar Állami Operaház 1953-ban be is mutatott, nagy sikerrel. Az opera szövegét a híres költőnő, Károlyi Amy írta. Hogy a darabot ne csak színpadon lehessen előadni, a szerző két zenekari szvitet készített az opera zenéjéből.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2020. január 25. szombat, 11:30

Műsor

Mesék – zenében 3.
Ránki György: Pomádé király új ruhája - 1. szvit (részletek)

Műsorvezető: Székely Edit
Vezényel: Szüts Apor

Ránki György (1907–1992) operát írt a híres dán meseíró, Andersen „A király új ruhája” című meséje nyomán, amelyet a Magyar Állami Operaház 1953-ban be is mutatott, nagy sikerrel. Az opera szövegét a híres költőnő, Károlyi Amy írta. Hogy a darabot ne csak színpadon lehessen előadni, a szerző két zenekari szvitet készített az opera zenéjéből. Ezek a zenei részletek nagyszerűen érzékeltetik a történetet. Mesélővel úgy adható elő, mint egy zenés képeskönyv. Pomádé király nagyon hiú és nagyobb ünnepeken mindig új ruhában óhajt megjelenni népe előtt. Az államkincstár azonban kiürült, nincs pénz új ruhára és közeledik a király születésnapja. Ekkor érkezik a palotába Dani és Béni, két kópé, akik jól meg akarják tréfálni a királyt. Elhitetik mindenkivel, hogy csodálatos anyagból olyan csodaruhát készítenek, amely gyönyörű, de csak az fogja látni, aki becsületes. Buta, hazug és gonosz emberek nem láthatják az ő kelméjüket. Nagy felhajtás közepette nem csinálnak semmit. Az udvaroncok nem merik bevallani, hogy semmit nem látnak, dicsérik a nemlétező ruhát. A király sem látja, de elhiszi szolgáinak, hogy a ruha szép. Az ünnepen ki is áll népe elé alsóneműben, majd amikor egy kisfiú elkiáltja magát, hogy „a királyon nincs semmi”, kitör a nagy kacagás, a király pedig megszégyenülten menekül vissza a palotába.

Ajánlatunk


Dmitrij Sosztakovics (1906-1975) a huszadik századi orosz zene egyik legjelentősebb alkotója, akinek élete és művei is tele vannak ellentmondásokkal. Hangversenyünk minden műsorszáma különleges jelentőségű, mert magyarországi bemutató. Szólistaként a világhírű Gustav Riviniust csellóművészt köszönthetjük, aki Saarbrückeni Zeneakadémia és a Maastrichti Konzervatórium professzora.

Vivaldi Tavasz­ című hegedűversenye a zenetörténet legszeretettebb dallamait rejti, ezúttal pedig Jin Xi hegedűszólójával csendül fel matinékoncertünkön. Babar meséje csaknem egy évszázada, 1931-ben jelent meg először francia nyelven: az árván maradt kiselefántról szól, aki a modern Párizsba vetődve elsajátítja a civilizált viselkedés szabályait, majd visszatér a sajátjai közé, és királyuk lesz.

Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.

Ajánló


A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet…

Beethoven Coriolan-nyitánya örök. Ahogy a VIII. szimfónia is, ez a haydni derűt sugárzó remekmű, amelyet 1814-ben mutattak be, és könnyed,…

Liszt Ferenc virtuóz zongoraművészből vált nagytudású zeneszerzővé, kedvelt szimfonikus költeménye, a Les Préludes pedig már érett hangjáról tanúskodik. De remekmű…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!