Program


MÁV Unokák/3.  11:30

MÁV Unokák/3. 11:30

Műsor
Együtt zenélünk – 1. a parafónia zenekarral
Műsoron Vivaldi, Bach, Albinoni, Pachelbel, Haydn, Beethoven, Csajkovszkij, Grieg, Scott Joplin és Kodály Zoltán művei.

Közreműködik: Parafónia Zenekar
Műsorvezető: Székely Edit
Vezényel: Fabényi Réka

 több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2019. április 6. szombat, 11:30

A Parafónia Zenekar fogyatékkal élő gyermekek zenei foglalkoztatása céljából alakult 1995-ben, Vető Anna vezetésével. Közismert a zene óriási fejlesztő hatása minden gyermek számára, ez a hatás az értelmileg sérült embereknél még sokkal fontosabb. Minden tevékenységben, az iskolai oktatás során és felnőtt életükben is eredményesebbek lesznek, és ami a legfontosabb, az énekléssel, hangszerjátékkal átélhetik a zenélés örömét. Ebben a tevékenységben nagy segítség volt egyrészt a híres zeneszerző, a német Carl Orff által kifejlesztett ütőhangszerek sokasága és a Heinrich Ullrich gyógypedagógus által kidolgozott „színes kottarendszer.” Az együttes neve, amelyet 2003-ban vett fel, a latin „para” (kicsit különböző) és „fónia” (együtthangzás) szavakból állt össze. A zenekar rengeteg fellépéssel büszkélkedhet, rádió- és tévéfelvételek, rangos fesztiválok vendégei voltak, felléptek a Zeneakadémián, a Müpában, jártak több országban. Vezetőjük, Fabényi Réka, ének-zene tanár. Műsorukat a klasszikus zene kimeríthetetlen kincsestárából állítják össze, de szerepelnek benne régi korok, illetve különböző népek táncai is. Közös hangversenyünkön az együttes saját repertoárjából mutat be válogatást, majd közösen muzsikál a MÁV Szimfonikusok zenészeivel is.

Ajánlatunk


Christoph Eschenbach a nemzetközi zenei élet kivételes egyénisége, aki zongoristából vált magasan jegyzett karmesterré. A német repertoár egyik legizgalmasabb tolmácsolója, aki a fiatal tehetségek felkarolását is feladatának tartja. Azokat keresi, akik „száz százalékig művészek”.

Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Az I. szimfóniáról a méltatók azt emelik ki, hogy abban még erősen felismerhető Haydn hatása, valamint nosztalgikus emlékezés szülőföldjére, a Rajna vidékére. Több zenetörténész is rámutat, hogy Beethoven nagy, drámai szimfóniái után könnyedebb, vidám alaphangulatú művet írt. Így jött létre a helyenként humoros vonásokat is mutató IV. szimfónia.

Ajánló


A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…

Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró,…

Beethoven életrajzírói a mester egyik legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetik szabadságszeretetét. Ez az alapja az 1809-ben komponált Egmont nyitánynak. Szellemi rokona az…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!