Program
MÁV Unokák/1. 11:30
Műsor
Mesék – zenében 1.
Poulenc: Babar, a kis elefánt története
Műsorvezető: Székely Edit
Vezényel: Csaba Péter
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. november 17. szombat, 11:30
Francis Poulenc (1899–1963) a 20. századi francia zene egyik jelentős képviselője, a Hatok nevű zeneszerzői csoport tagja. Zeneszerzői ars poeticáját úgy fogalmazta meg, hogy a zene hallgatása a közönségnek mindig örömet szerezzen. 1940 nyarán meglátogatta unokahúgait és unokaöccseit nyaralásuk helyszínén. A házban lakó gyerekek unalmasnak találták a nagybácsi zongorajátékát, ezért odavitték hozzá Jean de Brunhoffe könyvét, a Babar történetét, és kérték, hogy zongorán játssza el a történetet. Poulenc teljesítette a kérést, és szabadon improvizált a mese részleteire. Ezeket később emlékezetből leírta, így született a mű, mesélőre és zongorára, az ajánlás a név szerint felsorolt 11 unokatestvérnek szól. 1962-ben Jean Françaix zeneszerző meghangszerelte a darabot a szerző hozzájárulásával és megelégedésére. Statisztikai kimutatások szerint a Babar története Poulenc legtöbbször játszott, legnépszerűbb műve lett.
Ajánlatunk
Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.
Vivaldi Tavasz című hegedűversenye a zenetörténet legszeretettebb dallamait rejti, ezúttal pedig Jin Xi hegedűszólójával csendül fel matinékoncertünkön. Babar meséje csaknem egy évszázada, 1931-ben jelent meg először francia nyelven: az árván maradt kiselefántról szól, aki a modern Párizsba vetődve elsajátítja a civilizált viselkedés szabályait, majd visszatér a sajátjai közé, és királyuk lesz.
Beethoven Coriolan-nyitánya örök. Ahogy a VIII. szimfónia is, ez a haydni derűt sugárzó remekmű, amelyet 1814-ben mutattak be, és könnyed, tréfás hangvétele miatt a szerzőnek is titkos kedvence volt. „Az én kis F-dúrom” – hivatkozott rá egyik feljegyzésében. Takács-Nagy Gábor korunk egyik innovatív Beethoven-karmestere, aki egy olyan jól ismert zenedarabbal is újat tud mutatni, mint az V. szimfónia, amelyre immár örökre ráragadt a komponista titkára által önkényesen választott Sors melléknév.
Ajánló
A madárének az idők kezdetétől ihletforrást jelent minden muzsikus számára. Ifjúsági hangversenyünkön előbb Nagy Sándor József és Sütő Illés csellókettősét…
A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet…
A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!