Program
MÁV Szőke Tibor Mesterbérlet/4. 21-22
Az évszámok egybeesése érdekesen megjelenik ennek a hangversenynek a műsorában is. Két romantikus német zeneszerző műveit halljuk: Mendelssohn 1809-ben, Schumann 1810-ben született. Mendelssohn mindkét műve erősen irodalmi, illetve történelmi ihletésű, Schumann viszont akkor komponálta Csellóversenyét, amikor 1850-ben elfoglalta zeneigazgatói állását Düsseldorfban.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 11. szerda, 19:30
MÁV Szimfonikus Zenekar
MŰSOR
Mendelssohn: Szélcsend és szerencsés hajózás – nyitány
Schumann: a-moll gordonkaverseny
Mendelssohn: V. (Reformáció) szimfónia
KÖZREMŰKÖDIK
Camille Thomas (gordonka)
VEZÉNYEL
Csaba Péter
Az évszámok egybeesése érdekesen megjelenik ennek a hangversenynek a műsorában is. Két romantikus német zeneszerző műveit halljuk: Mendelssohn 1809-ben, Schumann 1810-ben született. Mendelssohn mindkét műve erősen irodalmi, illetve történelmi ihletésű, Schumann viszont akkor komponálta Csellóversenyét, amikor 1850-ben elfoglalta zeneigazgatói állását Düsseldorfban. A mű alaphangja a líra, nagyszerűen kihasználja a hangszer éneklő karakterét. Három, jól felismerhetően különböző hangulatú tételből áll, de a tételek között nincs szünet. A zeneszerző életében soha nem adták elő, csak 1860-ban, négy évvel Schumann halála után szólalt meg hangversenypódiumon, azóta viszont a gordonkások repertoárjának nagyra becsült darabja. Mendelssohn Goethe költeménye nyomán komponálta koncertnyitányát (akkor, 1832-ben még nem ismerték a szimfonikus költemény fogalmát, pedig ráillik erre a műre), a Reformáció szimfóniát pedig 1830-ban, a reformáció ideológiájának egyik alapműve, az Augsburgi Hitvallás megjelenésének 300. évfordulójára. Az est karmesterét, Csaba Pétert nem kell bemutatnunk, annál inkább a Gordonkaverseny szólistáját, az 1988-ban Párizsban született Camille Thomas-t, aki négyéves korában kezdett csellózni és ma hangszerének a világ minden táján szívesen fogadott művésze.
Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar
Ajánlatunk
Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Az I. szimfóniáról a méltatók azt emelik ki, hogy abban még erősen felismerhető Haydn hatása, valamint nosztalgikus emlékezés szülőföldjére, a Rajna vidékére. Több zenetörténész is rámutat, hogy Beethoven nagy, drámai szimfóniái után könnyedebb, vidám alaphangulatú művet írt. Így jött létre a helyenként humoros vonásokat is mutató IV. szimfónia.
Beethoven életrajzírói a mester egyik legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetik szabadságszeretetét. Ez az alapja az 1809-ben komponált Egmont nyitánynak. Szellemi rokona az Egmont zenének a III. szimfónia is, amely az Eroica (Hősi) melléknevet kapta. A II. szimfóniát 1803-ban mutatták be, derűs, optimizmust sugárzó mű, pedig keletkezése idején Beethoven már tudott gyógyíthatatlan fülbajáról.
Ajánló
Christoph Eschenbach a nemzetközi zenei élet kivételes egyénisége, aki zongoristából vált magasan jegyzett karmesterré. A német repertoár egyik legizgalmasabb tolmácsolója,…
A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…
A ZENEKAR VIRTUÓZA - Ravel / Muszorgszkij – Ravel / Ránki Dezső / Maxim Rysanov - L/5
MÁV Szimfonikusok ZenekarMuszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró,…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!