Program
MÁV Szőke Tibor Mesterbérlet/3.
2020 Beethoven éve: december 16-án lesz születésének 250. évfordulója. Nincs szüksége arra, hogy a jubiláris évfordulók irányítsák rá a közönség figyelmét, egy ilyen kerek évforduló azonban mégis jó alkalom arra, hogy feltegyük magunknak a kérdést: miért is szeretjük annyira?
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 12. csütörtök, 19:30
Műsor.
Beethoven: Missa Solemnis
Közreműködik:
Kriszta Kinga (szoprán),
Schöck Atala (alt),
Fekete Attila (tenor),
Cser Krisztián (basszus),
Kodály Kórus Debrecen
(karigazgató:
Szabó Sipos Máté),
Nyíregyházi Cantemus
Kórus (karigazgató: Szabó Soma)
Vezényel:
Kovács János
2020 Beethoven éve: december 16-án lesz születésének 250. évfordulója. Nincs szüksége arra, hogy a jubiláris évfordulók irányítsák rá a közönség figyelmét, egy ilyen kerek évforduló azonban mégis jó alkalom arra, hogy feltegyük magunknak a kérdést: miért is szeretjük annyira? Azért, mert művei bővelkednek gyönyörű dallamokban, harmóniákban, felfedezhetjük bennük a kimeríthetetlen alkotó fantáziát? Azért, mert zenéje nem andalít, hanem felkavar és némelykor úgy érezzük, más emberek lettünk egy-egy művének meghallgatása után? Mert ismerjük szenvedésekkel teli, küzdelmes életét és tiszteljük azt az erőt, amelylyel mindezt legyőzte? Igen, mindezért. Ezen a hangversenyen utolsó hatalmas műve csendül fel, az Ünnepi mise, amelyet halála előtt néhány évvel komponált. Ez a mű a hagyományos katolikus miseszövegre íródott, de nem egyházzenei mű, méreteinél fogva sem alkalmas arra, hogy a templomi liturgia keretében szólaljon meg – ahogyan Beethoven hite sem hasonlítható a hétköznapi hívőkéhez. Az ő vallása felekezeteken fölül áll, az ő Istene maga a mindenség. A szeretet számára azt jelenti: átölellek, emberiség. Ez az eszmeiség korábbi műveiben is megjelenik, de itt teljesedik ki. Nem ajánlhatjuk szebben a hallgatók figyelmébe ezt a művet, mint Beethoven saját szavaival, amelyeket a partitúra első sora fölé írt: „Szívből fakadt – bár a szívekig hatna!”.
Ajánlatunk
Christoph Eschenbach a nemzetközi zenei élet kivételes egyénisége, aki zongoristából vált magasan jegyzett karmesterré. A német repertoár egyik legizgalmasabb tolmácsolója, aki a fiatal tehetségek felkarolását is feladatának tartja. Azokat keresi, akik „száz százalékig művészek”.
Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Az I. szimfóniáról a méltatók azt emelik ki, hogy abban még erősen felismerhető Haydn hatása, valamint nosztalgikus emlékezés szülőföldjére, a Rajna vidékére. Több zenetörténész is rámutat, hogy Beethoven nagy, drámai szimfóniái után könnyedebb, vidám alaphangulatú művet írt. Így jött létre a helyenként humoros vonásokat is mutató IV. szimfónia.
Ajánló
A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…
A ZENEKAR VIRTUÓZA - Ravel / Muszorgszkij – Ravel / Ránki Dezső / Maxim Rysanov - L/5
MÁV Szimfonikusok ZenekarMuszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró,…
Beethoven életrajzírói a mester egyik legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetik szabadságszeretetét. Ez az alapja az 1809-ben komponált Egmont nyitánynak. Szellemi rokona az…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!