Program


MÁV Szőke Tibor Mesterbérlet/1.

MÁV Szőke Tibor Mesterbérlet/1.

Ha címet akarnánk adni a hangversenynek, ezt írhatnánk: Óda a szabadsághoz és a hősiességhez. A műsorban szereplő három mű egy évtized leforgása alatt keletkezett: a zongoraverseny 1800-ban, az Eroica szimfónia 1805-ben, az Egmont nyitány pedig 1809-ben.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2020. január 23. csütörtök, 19:30

MŰSOR

Beethoven: Egmont nyitány
Beethoven: III. c-moll zongoraverseny
Beethoven: III. (Eroica) szimfónia

KÖZREMŰKÖDIK
Frankl Péter (zongora)

VEZÉNYEL
Csaba Péter

Ha címet akarnánk adni a hangversenynek, ezt írhatnánk: Óda a szabadsághoz és a hősiességhez. A műsorban szereplő három mű egy évtized leforgása alatt keletkezett: a zongoraverseny 1800-ban, az Eroica szimfónia 1805-ben, az Egmont nyitány pedig 1809-ben. Beethoven nagy híve volt a szabadságnak. Az Egmont című dráma, amelyhez kísérőzenét írt, egy elnyomott nép szabadságharcáról és a vele szemben álló zsarnoki hatalomról szól. A III. szimfónia azzal a céllal készült, hogy Napóleont, a francia forradalom beteljesítőjét ünnepelje, amikor azonban kiderült róla, hogy maga is uralkodó akar lenni és császárrá koronáztatta magát, Beethoven mélységesen felháborodva megváltoztatta a mű címét és ajánlását, így kapta a Hősi szimfónia (Sinfonia Eroica) címet. A c-moll zongoraverseny kezdő témáját egyes zenetudósok francia eredetű indulózenének nevezik. Ennek a versenyműnek már semmi köze nincs a közelmúlt csevegő hangulatú zongoraversenyeihez. A zongora monológja, amellyel a lassú tétel kezdődik, mintha azt üzenné a zenekarnak: tartsd tiszteletben önállóságomat és akkor, később majd muzsikálhatunk együtt. A zongoraverseny szólistája, Frankl Péter 80. életévén túl is rendszeresen koncertezik, kamarazenét játszik és minden fellépésével új és új örömet szerez hallgatóinak.

Ajánlatunk


Dmitrij Sosztakovics (1906-1975) a huszadik századi orosz zene egyik legjelentősebb alkotója, akinek élete és művei is tele vannak ellentmondásokkal. Hangversenyünk minden műsorszáma különleges jelentőségű, mert magyarországi bemutató. Szólistaként a világhírű Gustav Riviniust csellóművészt köszönthetjük, aki Saarbrückeni Zeneakadémia és a Maastrichti Konzervatórium professzora.

Liszt Ferenc virtuóz zongoraművészből vált nagytudású zeneszerzővé, kedvelt szimfonikus költeménye, a Les Préludes pedig már érett hangjáról tanúskodik. De remekmű A-dúr zongoraversenye is, amely ezúttal a Kanadából érkező Kevin Chen szólójával csendül fel.

Alig van olyan lengyel zeneszerző, aki ne alkotott volna jelentőset az egyházi zene műfajaiban: ez az ötvenes években járó zeneszerző-fivérekre, Paweł és Marcin Łukaszewskire, valamint a modern zene két ikonjára, Pendereckire és Góreckire egyaránt igaz. Zenekarunk hangversenyén Farkas Róbert vezényletével végül egy olyan keresztény zenedarab is felcsendül, amelyet a szerzője a Biblia igeverseire, anyanyelvén nyelven komponált: a Német requiem.

Ajánló


A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet…

Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró,…

Beethoven Coriolan-nyitánya örök. Ahogy a VIII. szimfónia is, ez a haydni derűt sugárzó remekmű, amelyet 1814-ben mutattak be, és könnyed,…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!