Program
MÁV Lukács/5. Zeneakadémia
Hangversenyünk vendége Roberto González-Monjas a fiatal spanyol hegedűművész és karmester. Műsorán Beethoven II. szimfóniája szerepel, amely 1803-ban keletkezett és amelyben a szerző már a zeneszerzés teljes fegyverzetével lép elő.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 26. csütörtök, 19:00
Műsor
Mozart: Serenata Notturna K.239
Mozart: D-dúr hegedűverseny No.7., K.271a
Beethoven: II. szimfónia
Hegedűn közreműködik és vezényel
Roberto González-Monjas
Hangversenyünk vendége fiatal spanyol hegedűművész és karmester. Salzburgban és Londonban tanult. A svájci Winterthur város zenekarának koncertmestere, tanít a Londoni Guildhall Zeneakadémián, számos világhírű zenekarban játszott vendég-koncertmesterként. Műsorán Beethoven II. szimfóniája szerepel, amely 1803-ban keletkezett és amelyben a szerző már a zeneszerzés teljes fegyverzetével lép elő. A mű felhőtlen örömet sugároz, ami azért érdemel szót, mert az előző évben írta Beethoven a mélységesen tragikus Heiligenstadti végrendeletet, amelyben tudomásul véve gyógyíthatatlan fülbaját, elbúcsúzik a világtól és az élettől. Mozart életében látjuk több esetben, hogy amikor a legnagyobb bajban volt, akkor írta legderűsebb műveit. Talán ezért is választott vendégünk a Beethoven-szimfónia mellé két Mozart-művet. Az „Éjjeli szerenád” Mozart egyik legkülönösebb szerenádja, a barokk-kori concerto grosso mintájára kis vonós szólista-együttes folytat párbeszédet a többi vonóssal, akikhez egy üstdob-pár csatlakozik. Felfedezés Mozart hetedik, ismeretlen hegedűversenye. Vannak utalások arra, hogy 1777-ben, Salzburgban komponálta ezt a művet, de vannak olyan körülmények is, amelyek kétségeket támasztanak. A mű mindenesetre szép, igazi Mozart-zene – a sokat játszott, népszerű hegedűversenyek után öröm lesz megismerni.
Ajánlatunk
A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és házigazdája Székely Edit zenepedagógus, a MÁV Szimfonikus Zenekar fuvolaművésze.
Beethoven életrajzírói a mester egyik legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetik szabadságszeretetét. Ez az alapja az 1809-ben komponált Egmont nyitánynak. Szellemi rokona az Egmont zenének a III. szimfónia is, amely az Eroica (Hősi) melléknevet kapta. A II. szimfóniát 1803-ban mutatták be, derűs, optimizmust sugárzó mű, pedig keletkezése idején Beethoven már tudott gyógyíthatatlan fülbajáról.
Ajánló
Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Az I. szimfóniáról…
A ZENEKAR VIRTUÓZA - Ravel / Muszorgszkij – Ravel / Ránki Dezső / Maxim Rysanov - L/5
MÁV Szimfonikusok ZenekarMuszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró,…
Christoph Eschenbach a nemzetközi zenei élet kivételes egyénisége, aki zongoristából vált magasan jegyzett karmesterré. A német repertoár egyik legizgalmasabb tolmácsolója,…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!