Program


MÁV Lukács/3. Zeneakadémia
2

MÁV Lukács/3. Zeneakadémia

Ahogy közeledik Beethoven születésének 250. évfordulója, egyre sűrűsödnek az ő zenéjét felidéző hangversenyek. Neki persze nincs szüksége jubileumra, ő az a zeneszerző, akinek műveit a legtöbbet játsszák a világon.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2020. november 12. csütörtök, 19:00

Beethoven: Fidelio – nyitány
Beethoven: IV. (G-dúr) zongoraverseny
Beethoven: II. szimfónia

Közreműködik: Ránki Dezső (zongora)

Vezényel: Kollár Imre

Ahogy közeledik Beethoven születésének 250. évfordulója, egyre sűrűsödnek az ő zenéjét felidéző hangversenyek. Neki persze nincs szüksége jubileumra, ő az a zeneszerző, akinek műveit a legtöbbet játsszák a világon. Hangversenyünk rövid keresztmetszetet ad szimfonikus művészetéből. Közismert, hogy egyetlen operájához, a Fidelióhoz négy zenekari nyitányt komponált. A három Leonóra-nyitány az opera cselekményének és főleg a benne megtestesülő eszmeiségnek, a szabadság mindenek fölött való tiszteletének összefoglalása. A negyedik, amelyet Fidelio-nyitány néven ismerünk, és ugyancsak gyakran szerepel hangversenyek műsorán, úgy vezeti be az operát, hogy első felvonásának miliőjét előlegezi meg: itt még nem izzik a dráma, inkább a családias kedélyesség hangulata uralkodik. Beethoven öt zongoraversenye közül sokak véleménye szerint a negyedik a legizgalmasabb, legegyénibb. Zenekarunk többször játszotta már ezt a művet Ránki Dezsővel, akinek elmélyült, a mű szépségeit tökéletesen megmutató játéka mindig emlékezetes marad. A II. szimfónia a Haydn hagyományait követő első után már az igazi, senkivel össze nem téveszthető Beethoven vonásait mutatja, méltó előfutára az utána következő Eroica szimfóniának. A zenekar örömmel készül az új találkozásra korábbi vezető karmesterével.

Ajánlatunk


A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet egyik ihletforrása, a szabadság himnusza, sokak számára a berlini fal leomlásának kísérőzenéje. Egyesek egy öntörvényű zseni megnyilatkozását, mások a közös szellem erejét hallják benne. Az első hangok a „semmiből teremtés” mágikus aktusát, az utolsó ütemek a mindenség önfeledt ünnepélyét jelenítik meg.

Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.

Vivaldi Tavasz­ című hegedűversenye a zenetörténet legszeretettebb dallamait rejti, ezúttal pedig Jin Xi hegedűszólójával csendül fel matinékoncertünkön. Babar meséje csaknem egy évszázada, 1931-ben jelent meg először francia nyelven: az árván maradt kiselefántról szól, aki a modern Párizsba vetődve elsajátítja a civilizált viselkedés szabályait, majd visszatér a sajátjai közé, és királyuk lesz.

Ajánló


Olaszországi kirándulást ígér zenekarunk hangversenye, amely a XIX. század ünnepelt nagybőgővirtuózát, Giovanni Bottesinit is megidézi egy romantikus operabetét erejéig. Ezután…

Beethoven Coriolan-nyitánya örök. Ahogy a VIII. szimfónia is, ez a haydni derűt sugárzó remekmű, amelyet 1814-ben mutattak be, és könnyed,…

Liszt Ferenc virtuóz zongoraművészből vált nagytudású zeneszerzővé, kedvelt szimfonikus költeménye, a Les Préludes pedig már érett hangjáról tanúskodik. De remekmű…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!