Program
MÁV Lukács/2. Zeneakadémia
Két mű hangzik el hangversenyünkön, melyek megközelítőleg egy időben keletkeztek. Cherubini közel 40 évvel idősebb Schubertnél, sikeres operaszerző, nagy tekintélyű professzor – Schubert szegény tanító fia, konviktusban nevelkedik, kórusban énekel és kórusiskolai diáktársaival „próbálja ki”, milyen a zenekari hangzás. több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. november 5. csütörtök, 19:00
Schubert: VI. szimfónia
Cherubini: d-moll Requiem
Közreműködik: Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd)
Vezényel: Kesselyák Gergely
Két mű hangzik el hangversenyünkön, melyek megközelítőleg egy időben keletkeztek. Cherubini közel 40 évvel idősebb Schubertnél, sikeres operaszerző, nagy tekintélyű professzor – Schubert szegény tanító fia, konviktusban nevelkedik, kórusban énekel és kórusiskolai diáktársaival „próbálja ki”, milyen a zenekari hangzás. A szellemi összekötő kapocs közöttük Beethoven, aki tisztelte Cherubinit és különösen nagyra becsülte a c-moll Requiemet, Schubert számára viszont ő volt az alfa és az ómega, 20 éves korában komponált VI. szimfóniájában többféle módon is Beethovent követi. Luigi Cherubini (1760-1842) Firenzében született, mégis a francia zene történetében találkozunk a nevével. Párizsban telepedett le és az ottani olasz operaház zenei vezetője lett. Rendkívüli tekintélyre tett szert, a párizsi Conservatoire igazgatója és a francia zenei élet teljhatalmú ura volt. Zenéje nagy kortársai, Haydn, Mozart és Beethoven bécsi klasszikus stílusához kötődik. Két requiemet komponált, az elsőt 1816-ban (c-moll). Ez a mű feltűnést keltett azzal, hogy a szerző nem alkalmazott benne szólistákat, csak kórust és zenekart. Húsz évvel később komponált d-moll Requieme, amely ezen a koncerten is felcsendül, még tovább megy: kizárólag férfikart társít a zenekarhoz. A zene puritán egyszerűsége hallatán a hallgatónak a középkori szerzetesek kórusa jut eszébe.
Ajánlatunk
A fagott, amelynek hangterjedelme jóval túlnyúlik három oktávon, és a legváltozatosabb színekre képes, mély fekvése ellenére már a barokk korban is kedvelt concertáló hangszer volt. Händelt is megihlette, Mozart pedig 1774-ben, tizennyolc évesen írta meg azt a fagottversenyt, amely azóta is a repertoár pótolhatatlan darabja. A cseh romantikus mester, Bedřich Smetana operájából készült szvit, valamint Wagner meglepetésnek szánt karácsonyi ajándéka, a feleségének és gyermekének írt Siegfried-idill is elhangzik a koncerten.
Ajánló
A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…
Liszt Ferenc virtuóz zongoraművészből vált nagytudású zeneszerzővé, kedvelt szimfonikus költeménye, a Les Préludes pedig már érett hangjáról tanúskodik. De remekmű…
A ZENEKAR VIRTUÓZA - Ravel / Muszorgszkij – Ravel / Ránki Dezső / Maxim Rysanov - L/5
MÁV Szimfonikusok ZenekarMuszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró,…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!