Program
MÁV Lukács/2. Zeneakadémia
Két mű hangzik el hangversenyünkön, melyek megközelítőleg egy időben keletkeztek. Cherubini közel 40 évvel idősebb Schubertnél, sikeres operaszerző, nagy tekintélyű professzor – Schubert szegény tanító fia, konviktusban nevelkedik, kórusban énekel és kórusiskolai diáktársaival „próbálja ki”, milyen a zenekari hangzás. több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. november 5. csütörtök, 19:00
Schubert: VI. szimfónia
Cherubini: d-moll Requiem
Közreműködik: Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd)
Vezényel: Kesselyák Gergely
Két mű hangzik el hangversenyünkön, melyek megközelítőleg egy időben keletkeztek. Cherubini közel 40 évvel idősebb Schubertnél, sikeres operaszerző, nagy tekintélyű professzor – Schubert szegény tanító fia, konviktusban nevelkedik, kórusban énekel és kórusiskolai diáktársaival „próbálja ki”, milyen a zenekari hangzás. A szellemi összekötő kapocs közöttük Beethoven, aki tisztelte Cherubinit és különösen nagyra becsülte a c-moll Requiemet, Schubert számára viszont ő volt az alfa és az ómega, 20 éves korában komponált VI. szimfóniájában többféle módon is Beethovent követi. Luigi Cherubini (1760-1842) Firenzében született, mégis a francia zene történetében találkozunk a nevével. Párizsban telepedett le és az ottani olasz operaház zenei vezetője lett. Rendkívüli tekintélyre tett szert, a párizsi Conservatoire igazgatója és a francia zenei élet teljhatalmú ura volt. Zenéje nagy kortársai, Haydn, Mozart és Beethoven bécsi klasszikus stílusához kötődik. Két requiemet komponált, az elsőt 1816-ban (c-moll). Ez a mű feltűnést keltett azzal, hogy a szerző nem alkalmazott benne szólistákat, csak kórust és zenekart. Húsz évvel később komponált d-moll Requieme, amely ezen a koncerten is felcsendül, még tovább megy: kizárólag férfikart társít a zenekarhoz. A zene puritán egyszerűsége hallatán a hallgatónak a középkori szerzetesek kórusa jut eszébe.
Ajánlatunk
Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.
Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Az I. szimfóniáról a méltatók azt emelik ki, hogy abban még erősen felismerhető Haydn hatása, valamint nosztalgikus emlékezés szülőföldjére, a Rajna vidékére. Több zenetörténész is rámutat, hogy Beethoven nagy, drámai szimfóniái után könnyedebb, vidám alaphangulatú művet írt. Így jött létre a helyenként humoros vonásokat is mutató IV. szimfónia.
Ajánló
Beethoven életrajzírói a mester egyik legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetik szabadságszeretetét. Ez az alapja az 1809-ben komponált Egmont nyitánynak. Szellemi rokona az…
Christoph Eschenbach a nemzetközi zenei élet kivételes egyénisége, aki zongoristából vált magasan jegyzett karmesterré. A német repertoár egyik legizgalmasabb tolmácsolója,…
A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!