Program
MÁV Lukács/2. Zeneakadémia
Két mű hangzik el hangversenyünkön, melyek megközelítőleg egy időben keletkeztek. Cherubini közel 40 évvel idősebb Schubertnél, sikeres operaszerző, nagy tekintélyű professzor – Schubert szegény tanító fia, konviktusban nevelkedik, kórusban énekel és kórusiskolai diáktársaival „próbálja ki”, milyen a zenekari hangzás. több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. november 5. csütörtök, 19:00
Schubert: VI. szimfónia
Cherubini: d-moll Requiem
Közreműködik: Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd)
Vezényel: Kesselyák Gergely
Két mű hangzik el hangversenyünkön, melyek megközelítőleg egy időben keletkeztek. Cherubini közel 40 évvel idősebb Schubertnél, sikeres operaszerző, nagy tekintélyű professzor – Schubert szegény tanító fia, konviktusban nevelkedik, kórusban énekel és kórusiskolai diáktársaival „próbálja ki”, milyen a zenekari hangzás. A szellemi összekötő kapocs közöttük Beethoven, aki tisztelte Cherubinit és különösen nagyra becsülte a c-moll Requiemet, Schubert számára viszont ő volt az alfa és az ómega, 20 éves korában komponált VI. szimfóniájában többféle módon is Beethovent követi. Luigi Cherubini (1760-1842) Firenzében született, mégis a francia zene történetében találkozunk a nevével. Párizsban telepedett le és az ottani olasz operaház zenei vezetője lett. Rendkívüli tekintélyre tett szert, a párizsi Conservatoire igazgatója és a francia zenei élet teljhatalmú ura volt. Zenéje nagy kortársai, Haydn, Mozart és Beethoven bécsi klasszikus stílusához kötődik. Két requiemet komponált, az elsőt 1816-ban (c-moll). Ez a mű feltűnést keltett azzal, hogy a szerző nem alkalmazott benne szólistákat, csak kórust és zenekart. Húsz évvel később komponált d-moll Requieme, amely ezen a koncerten is felcsendül, még tovább megy: kizárólag férfikart társít a zenekarhoz. A zene puritán egyszerűsége hallatán a hallgatónak a középkori szerzetesek kórusa jut eszébe.
Ajánlatunk
Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Az I. szimfóniáról a méltatók azt emelik ki, hogy abban még erősen felismerhető Haydn hatása, valamint nosztalgikus emlékezés szülőföldjére, a Rajna vidékére. Több zenetörténész is rámutat, hogy Beethoven nagy, drámai szimfóniái után könnyedebb, vidám alaphangulatú művet írt. Így jött létre a helyenként humoros vonásokat is mutató IV. szimfónia.
Beethoven életrajzírói a mester egyik legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetik szabadságszeretetét. Ez az alapja az 1809-ben komponált Egmont nyitánynak. Szellemi rokona az Egmont zenének a III. szimfónia is, amely az Eroica (Hősi) melléknevet kapta. A II. szimfóniát 1803-ban mutatták be, derűs, optimizmust sugárzó mű, pedig keletkezése idején Beethoven már tudott gyógyíthatatlan fülbajáról.
Nem túlzás, ha azt mondjuk, a közelmúltban elhunyt Eötvös Péter az utóbbi évtizedek kimagasló zeneszerzője volt, akinek széles világlátása, közvetlensége sok muzsikus számára jelentett mintát. Hangversenyünkön egyik utolsó művét ismertetjük meg a magyar közönséggel: a Hárfaversenyt 2024 januárjában mutatták be Párizsban, és azóta számos koncerten elhangzott Genftől Tokióig.
Ajánló
A ZENEKAR VIRTUÓZA - Ravel / Muszorgszkij – Ravel / Ránki Dezső / Maxim Rysanov - L/5
MÁV Szimfonikusok ZenekarMuszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró,…
A hangversenyt zenekarunk vezető karmestere, Farkas Róbert vezényli, aki műsorát csupa francia vonatkozású műből állította össze. Haydn 1784-ben Párizsból érkezett…
Csaba Péter, zenekarunk állandó vendégkarmestere ez alkalommal a német romantika zenéjébe kalauzolja hallgatóit. Max Bruch legtöbbet játszott műve a g-moll…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!