MÁV Fuzjko Hemming 2019.

Beethoven életrajzírói a mester egyik legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetik szabadságszeretetét. Ez az alapja az 1809-ben komponált Egmont nyitánynak. Szellemi rokona az Egmont zenének a III. szimfónia is, amely az Eroica (Hősi) melléknevet kapta. A II. szimfóniát 1803-ban mutatták be, derűs, optimizmust sugárzó mű, pedig keletkezése idején Beethoven már tudott gyógyíthatatlan fülbajáról.

Farkas Róbert a szláv zenéből válogatta össze hangversenyének műsorát és bemutatja a romantika, valamint a 20. század jellegzetes zenéit is. Karol Szymanowski (1882-1937) Ukrajnában született és ott kezdte zenei tanulmányait is, de lengyelnek vallotta magát. Sosztakovics műve az 1954-es szovjet pártkongresszus tiszteletére született, ünnepi hangulatú, tetszetős mű. Csajkovszkij utolsó szimfóniája viszont igazi romantikus remekmű, nem véletlenül kapta a „Patetikus” melléknevet.

Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.