Program


MÁV Erdélyi/6. Zeneakadémia.

MÁV Erdélyi/6. Zeneakadémia.

A hangverseny szólistája, Dubravka Tomšič Dubrovnikban született, 12 éves korától az USA-ban, a Julliard Zeneakadémián folytatta zongoratanulmányait. Arthur Rubinstein, a kor egyik zongorista-óriása, miután hallotta játékát, meghívta, hogy legyen privát tanítványa. Mintegy 3500 koncertfellépés, 90 hanglemez és CD a káprázatos sikerű művészpálya jellemző adatai.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2020. június 12. péntek, 19:00

Műsor

Beethoven: Fidelio nyitány
Beethoven: V. Esz-dúr zongoraverseny
Beethoven: VIII. szimfónia

Közreműködik
Dubravka Tomšič (zongora)

Vezényel: Daniel Boico

„A szabadulás nagy mozdulata: sötétségből a fénybe, mélyből a magasba – igazi beethoveni vonal, dallamban, formában, drámában egyaránt.” – így jellemzi Szabolcsi Bence Beethoven Leonóra nyitányait. A Fidelio című operához Beethoven négy nyitányt komponált, a három Leonóra nyitány a maga szimfonikus módján elmondja az opera cselekményét, csak az első kettővel nem volt megelégedve, ezért dolgozta át újra meg újra. Hasonlóképpen szabadító zene Beethoven utolsó zongoraversenye is, amelyet 1810-ben mutattak be, egy évvel az V. szimfónia után. A szimfónia arról szól, miként győzi le az Ember a Sorsot, az ő esetében a süketség sorscsapását. Az angolok The Emperor, a Császár melléknevet adták ennek a műnek, a benne rejlő méltóság és erő jelzése képpen. A VIII. szimfónia nem drámaisággal, hanem ellenkezőleg: az élet szeretetével, a jókedvvel tűnik ki a kilenc óriás közül és e tekintetben rokon hangversenyünk diadalmas örömmel befejeződő másik két darabjával.
A hangverseny szólistája Dubrovnikban született, 12 éves korától az USA-ban, a Julliard Zeneakadémián folytatta zongoratanulmányait. Arthur Rubinstein, a kor egyik zongorista-óriása, miután hallotta játékát, meghívta, hogy legyen privát tanítványa. Mintegy 3500 koncertfellépés, 90 hanglemez és CD a káprázatos sikerű művészpálya jellemző adatai.

Ajánlatunk


Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Az I. szimfóniáról a méltatók azt emelik ki, hogy abban még erősen felismerhető Haydn hatása, valamint nosztalgikus emlékezés szülőföldjére, a Rajna vidékére. Több zenetörténész is rámutat, hogy Beethoven nagy, drámai szimfóniái után könnyedebb, vidám alaphangulatú művet írt. Így jött létre a helyenként humoros vonásokat is mutató IV. szimfónia.

Beethoven életrajzírói a mester egyik legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetik szabadságszeretetét. Ez az alapja az 1809-ben komponált Egmont nyitánynak. Szellemi rokona az Egmont zenének a III. szimfónia is, amely az Eroica (Hősi) melléknevet kapta. A II. szimfóniát 1803-ban mutatták be, derűs, optimizmust sugárzó mű, pedig keletkezése idején Beethoven már tudott gyógyíthatatlan fülbajáról.

Ajánló


Christoph Eschenbach a nemzetközi zenei élet kivételes egyénisége, aki zongoristából vált magasan jegyzett karmesterré. A német repertoár egyik legizgalmasabb tolmácsolója,…

Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró,…

A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!