Program
MÁV Erdélyi/4. Zeneakadémia 21-22
Két kiváló, fiatal orosz muzsikus vendégszereplése avatja különleges eseménnyé a hangversenyt.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. december 17. péntek, 19:00
MÁV Szimfonikus Zenekar
Műsor:
Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47
Sosztakovics: 10. (e-moll) szimfónia, op. 93
Kirill Truszov (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Valentin Urjupin
Kirill Truszov a MÁV koncertek közönségének régi ismerőse. Szentpétervárott született, nyolcéves korában már zenekari hangverseny szólistája volt. Családjával Németországba költözött, ott fejezte be tanulmányait, azóta világjáró, sikert sikerre halmozó koncertező művész. Valentin Urjupin Ukrajnában született 1985-ben, muzsikus pályáját klarinétművészként kezdte, de korán kiütközött karmesteri tehetsége is. Több nemzetközi versenyen szerepelt sikerrel, 2017-ben megnyerte Frankfurtban a Solti György Nemzetközi Karmesterversenyt. Sibelius híres Hegedűversenye a nagy finn zeneszerző jellegzetes nyelvén szólal meg: a zord északi tájon élő, a természettel állandóan küzdelemre kényszerülő finn ember lelkivilága, az ősi legendák titokzatos, borongós hangulata hatja át. Sosztakovics tizedik szimfóniáját 1953 decemberében, Sztálin halála után mutatták be, ez volt a zeneszerző első szimfonikus műve öt év hallgatás után, tele a rá jellemző titkos utalásokkal, rejtjelekkel.
Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar
Ajánlatunk
Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Az I. szimfóniáról a méltatók azt emelik ki, hogy abban még erősen felismerhető Haydn hatása, valamint nosztalgikus emlékezés szülőföldjére, a Rajna vidékére. Több zenetörténész is rámutat, hogy Beethoven nagy, drámai szimfóniái után könnyedebb, vidám alaphangulatú művet írt. Így jött létre a helyenként humoros vonásokat is mutató IV. szimfónia.
Beethoven életrajzírói a mester egyik legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetik szabadságszeretetét. Ez az alapja az 1809-ben komponált Egmont nyitánynak. Szellemi rokona az Egmont zenének a III. szimfónia is, amely az Eroica (Hősi) melléknevet kapta. A II. szimfóniát 1803-ban mutatták be, derűs, optimizmust sugárzó mű, pedig keletkezése idején Beethoven már tudott gyógyíthatatlan fülbajáról.
Ajánló
Christoph Eschenbach a nemzetközi zenei élet kivételes egyénisége, aki zongoristából vált magasan jegyzett karmesterré. A német repertoár egyik legizgalmasabb tolmácsolója,…
A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…
A ZENEKAR VIRTUÓZA - Ravel / Muszorgszkij – Ravel / Ránki Dezső / Maxim Rysanov - L/5
MÁV Szimfonikusok ZenekarMuszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró,…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!