Program
MÁV Erdélyi/3. Zeneakadémia 21-22
Ritka, hogy a hangverseny egy részében a szólista zenekar nélkül, kamaramuzsikusként mutatkozzék be. Csaba Péter karmester, aki közismerten kiváló hegedűművész is, erre vállalkozik, hogy igazi képet tudjon adni César Franck (1822–1890) zenéjéről.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 26. péntek, 19:00
MÁV Szimfonikus Zenekar
Műsor:
Franck: Az elátkozott vadász – szimfonikus költemény
Franck: A-dúr hegedű-zongora szonáta
Franck: d-moll szimfónia
Gulyás Márta (zongora), Csaba Péter (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csaba Péter
A szimfonikus zene előadói között számos karmester akad, akik valamilyen hangszernek is elismert szólistái. Arra is van példa, hogy egy és ugyanaz a művész egy estén vezényel és hangszerén is játszik. Az azonban ritka, hogy a hangverseny egy részében a szólista zenekar nélkül, kamaramuzsikusként mutatkozzék be. Csaba Péter karmester, aki közismerten kiváló hegedűművész is, erre vállalkozik, hogy igazi képet tudjon adni César Franck (1822–1890) zenéjéről. Franck csaknem egy időben komponálta élete főművét, egyetlen szimfóniáját és a szintén monumentális hegedű-zongora szonátát. Zeneszerzői módszerei, alapelvei a két műben egyformán érvényesülnek: áradó, kifejezésteli melódiák, izgalmas harmóniák, amelyek folyvást mozognak, kavarognak, és a mindezt kordában tartó klasszikus arányérzék, amelyet orgonistaként Johann Sebastian Bach műveiből tanult. Csaba Péter és partnere, Gulyás Márta zenei együttműködése és barátsága hosszú évtizedekre nyúlik vissza.
Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar
Ajánlatunk
Beethoven életrajzírói a mester egyik legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetik szabadságszeretetét. Ez az alapja az 1809-ben komponált Egmont nyitánynak. Szellemi rokona az Egmont zenének a III. szimfónia is, amely az Eroica (Hősi) melléknevet kapta. A II. szimfóniát 1803-ban mutatták be, derűs, optimizmust sugárzó mű, pedig keletkezése idején Beethoven már tudott gyógyíthatatlan fülbajáról.
Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Az I. szimfóniáról a méltatók azt emelik ki, hogy abban még erősen felismerhető Haydn hatása, valamint nosztalgikus emlékezés szülőföldjére, a Rajna vidékére. Több zenetörténész is rámutat, hogy Beethoven nagy, drámai szimfóniái után könnyedebb, vidám alaphangulatú művet írt. Így jött létre a helyenként humoros vonásokat is mutató IV. szimfónia.
Ajánló
A ZENEKAR VIRTUÓZA - Ravel / Muszorgszkij – Ravel / Ránki Dezső / Maxim Rysanov - L/5
MÁV Szimfonikusok ZenekarMuszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró,…
A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…
Christoph Eschenbach a nemzetközi zenei élet kivételes egyénisége, aki zongoristából vált magasan jegyzett karmesterré. A német repertoár egyik legizgalmasabb tolmácsolója,…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!