Program
MÁV Erdélyi/2. Zeneakadémia
Kesselyák Gergely, aki évek óta a MÁV Szimfonikusok karmestere, különös érdeklődést mutat az orosz zene iránt és szereti ismeretlen művek bemutatásával meglepni hallgatóit. Sosztakovics, a XX. század nagy orosz zeneszerzője, sok drámai mű komponistája nem idegenkedett a cirkusz, a jazz, sőt az operett világától sem.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 6. szerda, 19:00
Műsor
Sosztakovics: Moszkva-Cserjomuski – szvit
Barber: Hegedűverseny
Rahmanyinov: I. szimfónia
Közreműködik
Alexandre Dimcevski (hegedű)
Vezényel
Kesselyák Gergely
Kesselyák Gergely, aki évek óta a MÁV Szimfonikusok karmestere, különös érdeklődést mutat az orosz zene iránt és szereti ismeretlen művek bemutatásával meglepni hallgatóit. Sosztakovics, a XX. század nagy orosz zeneszerzője, sok drámai mű komponistája nem idegenkedett a cirkusz, a jazz, sőt az operett világától sem. Moszkva-Cserjomuski című, 1959-ben komponált operettje egy új lakótelepi ház lakóinak életét mutatja be, megfelel a kor politikai követelményeinek, de finom iróniával is illeti azt. Rahmanyinov I. szimfóniája fiatalkori mű, egy szenvedélyes, ám reménytelen szerelem hatása alatt keletkezett. Sajátossága, hogy az ősi Dies irae téma a mű mindegyik tételében megjelenik, egységbe foglalja a végletesen különböző karakterű részeket. Bemutató előadása sikertelen volt, ami a zeneszerzőt nagyon megviselte. A mű feledésbe merült és csak Rahmanyinov halála után került elő, azóta viszont sokat játsszák és nagyra értékelik. Az est hegedű-szólistája Franciaországban született, ő azonban ízigvérig amerikai zenét játszik: Samuel Barber (1910–1981) 1941-ben bemutatott Hegedűversenyét. A Hegedűverseny lírai és rapszodikus első két tétele után rövid, „perpetuum mobile” jellegű, szinte lejátszhatatlanul nehéz zárótételt írt a szerző, amelyet a mű megrendelője nem is tudott eljátszani. Azóta azért többeknek sikerült…
Ajánlatunk
A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet egyik ihletforrása, a szabadság himnusza, sokak számára a berlini fal leomlásának kísérőzenéje. Egyesek egy öntörvényű zseni megnyilatkozását, mások a közös szellem erejét hallják benne. Az első hangok a „semmiből teremtés” mágikus aktusát, az utolsó ütemek a mindenség önfeledt ünnepélyét jelenítik meg.
Olaszországi kirándulást ígér zenekarunk hangversenye, amely a XIX. század ünnepelt nagybőgővirtuózát, Giovanni Bottesinit is megidézi egy romantikus operabetét erejéig. Ezután Ottorino Respighi hegedűversenye következik, amelyet a korai keresztények és a gregorián zenei világ inspirált. Végül Richard Strauss hangulatfestő szimfóniakölteményével búcsúzunk, amely az Itáliából címet kapta: mint egy képeslap, amely nosztalgiával emlékezik a Sorrentóban, Rómában, Nápolyban tett kirándulásokra.
Ajánló
A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…
Alig találunk ikonikusabb alkotást az operairodalomban a Toscánál, amely Victorien Sardou francia drámaíró színdarabjának feldolgozásaként, Puccini zsenialitásának köszönhetően nyerte el…
Apollón és Dionüszosz, az idill és féktelen ünnepély: efféle ellentétpárokkal lehetne jellemezni Beethoven két szimfóniáját, a Hatodikat és a Hetediket.…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!