Program
KORSZAKOK ZENÉJE – Mozart / Dubrovay / Eötvös – Várdai István, Farkas Róbert L/1
A hangversenyen két Mozart-mű fogja közre két kortárs magyar zeneszerző művét. A kapcsolat lényege, hogy az ő műveik részben témájuknál fogva, részben zenei formájuk tekintetében szorosan kötődnek régi korok hagyományaihoz. több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. október 13. csütörtök, 19:00
Dubrovay László 2016-ban bemutatott Faust, az elkárhozott c. tánckölteményének anyagából négy zenekari szvitet állított össze, amelyek hangversenyszerűen is előadhatók. Eötvös Péter ma a világ egyik legelismertebb élő zeneszerzője, két régi műfajt, a versenyművet és a concerto grossót ötvözte: a szólóhangszer részben a zenekar csellószólamával, részben a teljes együttessel folytat párbeszédet. A mű zenéje az erdélyi tánczene jellegzetes elemeit idézi: a férfiak „csapásolós” és a nők lassú, folyamatos táncait.
Várdai István 1985-ben született, a Zeneakadémián Mező László tanítványa volt. Több rangos nemzetközi megmérettetésen, köztük a moszkvai Csajkovszkij-versenyen szerepelt sikeresen. Jelenleg a Bécsi Zeneművészeti Főiskola tanára. Farkas Róbert, zenekarunk vezető karmestere a Zeneakadémia után Berlinben fejezte be tanulmányait. Rendszeresen vezényel Németország több nagyvárosának operaházaiban, de sokat szerepel itthon is.
MŰSOR
Dubrovay László: Faust, az elkárhozott, szvit no. 1.
Eötvös Péter: Cello Concerto Grosso
Mozart: g-moll szimfónia, K. 550
KÖZREMŰKÖDIK
VEZÉNYEL
Ajánlatunk
A XVIII. század nemcsak a túlzó pompa, hanem a felfedezések kora is volt. Erről tanúskodik a német zeneszerző, Georg Philipp Telemann szvitje is, amely egyedülálló módon azért született, hogy különféle nemzetek zenéjét megmutassa a hallgatóknak. Ezen a hangversenyen az idősebb Scarlatti áriái is felcsendülnek Kristóf Réka szopránénekesnő előadásában, akinek munkásságában a régizene kiemelkedő helyet foglal el. Farkas Róbert karmester zenei körképe végül a nagy Bach zenekari szvitjével zárul.
A hangversenyt zenekarunk vezető karmestere, Farkas Róbert vezényli, aki műsorát csupa francia vonatkozású műből állította össze. Haydn 1784-ben Párizsból érkezett „rendelésre” komponálta hat „Párizsi szimfóniáját”. B-dúr szimfóniájának második tételében egy közismert francia népdal témáját dolgozta fel. Ravel francia szövegre komponálta dalait, a műsor második felében felcsendülő két népszerű zenekari mű pedig a francia zene talán legismertebb és leginkább közkedvelt darabja.
Apollón és Dionüszosz, az idill és féktelen ünnepély: efféle ellentétpárokkal lehetne jellemezni Beethoven két szimfóniáját, a Hatodikat és a Hetediket. Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának negyedik estjén a „prométheuszi” korszakában járó komponista műveit halljuk.
Ajánló
Beethoven életrajzírói a mester egyik legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetik szabadságszeretetét. Ez az alapja az 1809-ben komponált Egmont nyitánynak. Szellemi rokona az…
Alig találunk ikonikusabb alkotást az operairodalomban a Toscánál, amely Victorien Sardou francia drámaíró színdarabjának feldolgozásaként, Puccini zsenialitásának köszönhetően nyerte el…
A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!