HÁROM NEMZET ZENESZERZŐJE - DORA PEJAČEVIĆ EMLÉKÉRE E/2.

Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.

Beethoven Coriolan-nyitánya örök. Ahogy a VIII. szimfónia is, ez a haydni derűt sugárzó remekmű, amelyet 1814-ben mutattak be, és könnyed, tréfás hangvétele miatt a szerzőnek is titkos kedvence volt. „Az én kis F-dúrom” – hivatkozott rá egyik feljegyzésében. Takács-Nagy Gábor korunk egyik innovatív Beethoven-karmestere, aki egy olyan jól ismert zenedarabbal is újat tud mutatni, mint az V. szimfónia, amelyre immár örökre ráragadt a komponista titkára által önkényesen választott Sors melléknév.

Farkas Róbert a szláv zenéből válogatta össze hangversenyének műsorát és bemutatja a romantika, valamint a 20. század jellegzetes zenéit is. Karol Szymanowski (1882-1937) Ukrajnában született és ott kezdte zenei tanulmányait is, de lengyelnek vallotta magát. Sosztakovics műve az 1954-es szovjet pártkongresszus tiszteletére született, ünnepi hangulatú, tetszetős mű. Csajkovszkij utolsó szimfóniája viszont igazi romantikus remekmű, nem véletlenül kapta a „Patetikus” melléknevet.