Program


FÉLTÉKENYSÉG - Dvořák / Rahmanyinov / Janáček / Sztravinszkij - Farkas Gábor, Farkas Róbert SZ/1.

FÉLTÉKENYSÉG - Dvořák / Rahmanyinov / Janáček / Sztravinszkij - Farkas Gábor, Farkas Róbert SZ/1.

A hangverseny két műsorszáma is a féltékenységet írja körül: Dvořák 1890-ben három nyitányból álló trilógiát komponált Természet, élet, szerelem címmel, ennek egyik darabja az Othello nyitány, amely Shakespeare drámája nyomán készült. Leoš Janáček 1894-ben komponált Jenufa című operája nyitányának adta a „Féltékenység” címet.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: január 25. csütörtök, 19:30

MŰSOR

Dvořák: Othello – nyitány
Rahmanyinov: Változatok egy Paganini-témára
Janáček: Féltékenység
Sztravinszkij: Petruska (1947-es változat)

KÖZREMŰKÖDIK

Farkas Gábor - zongora

VEZÉNYEL

Farkas Róbert
 
A hangverseny két műsorszáma is az örök idők óta létező és rengeteg bánatot, sőt tragédiát okozó emberi érzelmet, a féltékenységet írja körül. Shakespeare örökérvényű drámája több nagy zenemű létrejöttét ihlette (gondoljunk Verdi operájára). Dvořák 1890-ben három nyitányból álló trilógiát komponált Természet, élet, szerelem címmel, ennek egyik darabja az Othello nyitány, amely nyilván Shakespeare drámája nyomán készült. Leoš Janáček 1894-ben komponált Jenufa című operája nyitányának adta a „Féltékenység” címet. A csupa szláv zenéből álló koncert műsorát szépen színesíti Sztravinszkij balettszvitje, valamint Rachmaninov Paganini-variációi, amelyet a zeneszerző negyedik zongoraversenyének tartanak.

A Liszt-díjas Farkas Gábor a romantikus repertoár világszerte elismert előadója, több nemzetközi zongoraverseny győztese, Ázsia, az Egyesült Államok és Európa legjelentősebb koncerttermeinek állandó meghívottja. 2017 óta a „Steinway Artist” cím birtokosa, valamint a Tokyo College of Music professzora. Két éve a budapesti Liszt Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének, és annak Doktori Iskolájának vezetője. 2022 óta a Távol- Keleti Komolyzenei Fesztivál művészeti vezetője.

Ajánlatunk


Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Az I. szimfóniáról a méltatók azt emelik ki, hogy abban még erősen felismerhető Haydn hatása, valamint nosztalgikus emlékezés szülőföldjére, a Rajna vidékére. Több zenetörténész is rámutat, hogy Beethoven nagy, drámai szimfóniái után könnyedebb, vidám alaphangulatú művet írt. Így jött létre a helyenként humoros vonásokat is mutató IV. szimfónia.

Beethoven életrajzírói a mester egyik legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetik szabadságszeretetét. Ez az alapja az 1809-ben komponált Egmont nyitánynak. Szellemi rokona az Egmont zenének a III. szimfónia is, amely az Eroica (Hősi) melléknevet kapta. A II. szimfóniát 1803-ban mutatták be, derűs, optimizmust sugárzó mű, pedig keletkezése idején Beethoven már tudott gyógyíthatatlan fülbajáról.

Ajánló


Christoph Eschenbach a nemzetközi zenei élet kivételes egyénisége, aki zongoristából vált magasan jegyzett karmesterré. A német repertoár egyik legizgalmasabb tolmácsolója,…

A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…

Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró,…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!