Koncert, zene

Apollón és Dionüszosz, az idill és féktelen ünnepély: efféle ellentétpárokkal lehetne jellemezni Beethoven két szimfóniáját, a Hatodikat és a Hetediket. Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának negyedik estjén a „prométheuszi” korszakában járó komponista műveit halljuk.

Alig találunk ikonikusabb alkotást az operairodalomban a Toscánál, amely Victorien Sardou francia drámaíró színdarabjának feldolgozásaként, Puccini zsenialitásának köszönhetően nyerte el a remekműveknek kijáró öröklétet. A főszerepekben ezúttal olyan hazai kiválóságokat hallunk, mint Boros Csilla, Fekete Attila és Molnár Levente. A zenekart az opera műfajának nem hivatalos nagykövete, a Liszt Ferenc-díjas Kesselyák Gergely vezényli.

Alig van olyan lengyel zeneszerző, aki ne alkotott volna jelentőset az egyházi zene műfajaiban: ez az ötvenes években járó zeneszerző-fivérekre, Paweł és Marcin Łukaszewskire, valamint a modern zene két ikonjára, Pendereckire és Góreckire egyaránt igaz. Zenekarunk hangversenyén Farkas Róbert vezényletével végül egy olyan keresztény zenedarab is felcsendül, amelyet a szerzője a Biblia igeverseire, anyanyelvén nyelven komponált: a Német requiem.

A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet egyik ihletforrása, a szabadság himnusza, sokak számára a berlini fal leomlásának kísérőzenéje. Egyesek egy öntörvényű zseni megnyilatkozását, mások a közös szellem erejét hallják benne. Az első hangok a „semmiből teremtés” mágikus aktusát, az utolsó ütemek a mindenség önfeledt ünnepélyét jelenítik meg.

Olaszországi kirándulást ígér zenekarunk hangversenye, amely a XIX. század ünnepelt nagybőgővirtuózát, Giovanni Bottesinit is megidézi egy romantikus operabetét erejéig. Ezután Ottorino Respighi hegedűversenye következik, amelyet a korai keresztények és a gregorián zenei világ inspirált. Végül Richard Strauss hangulatfestő szimfóniakölteményével búcsúzunk, amely az Itáliából címet kapta: mint egy képeslap, amely nosztalgiával emlékezik a Sorrentóban, Rómában, Nápolyban tett kirándulásokra.

A fagott, amelynek hangterjedelme jóval túlnyúlik három oktávon, és a legváltozatosabb színekre képes, mély fekvése ellenére már a barokk korban is kedvelt concertáló hangszer volt. Händelt is megihlette, Mozart pedig 1774-ben, tizennyolc évesen írta meg azt a fagottversenyt, amely azóta is a repertoár pótolhatatlan darabja. A cseh romantikus mester, Bedřich Smetana operájából készült szvit, valamint Wagner meglepetésnek szánt karácsonyi ajándéka, a feleségének és gyermekének írt Siegfried-idill is elhangzik a koncerten.

Egy délutáni bikaviadalt elevenít meg Joaquín Turina kompozíciója, amely Csaba Péter vezényletével csendül fel zenekarunk hangversenyén. Ezután Ottorino Respighi, az olasz zene egyedülálló alakja következik, aki elkötelezett rajongással fordul az elmúlt évszázadok klasszikus formái és hangzásai felé. Erre, pontosabban gáláns stílusára utal hegedűversenyének címe is. De a klasszicizmus bűvöletében, pontosabban a salzburgi mester hatására született Schubert V. szimfóniája is.

Vivaldi Tavasz­ című hegedűversenye a zenetörténet legszeretettebb dallamait rejti, ezúttal pedig Jin Xi hegedűszólójával csendül fel matinékoncertünkön. Babar meséje csaknem egy évszázada, 1931-ben jelent meg először francia nyelven: az árván maradt kiselefántról szól, aki a modern Párizsba vetődve elsajátítja a civilizált viselkedés szabályait, majd visszatér a sajátjai közé, és királyuk lesz.

Vivaldi Tavasz­ című hegedűversenye a zenetörténet legszeretettebb dallamait rejti, ezúttal pedig Jin Xi hegedűszólójával csendül fel matinékoncertünkön. Babar meséje csaknem egy évszázada, 1931-ben jelent meg először francia nyelven: az árván maradt kiselefántról szól, aki a modern Párizsba vetődve elsajátítja a civilizált viselkedés szabályait, majd visszatér a sajátjai közé, és királyuk lesz.

A klarinét egyike a zenekar legvirtuózabb hangszereinek: a mély tartományban búg, a magasban visít, gyors futamokra és széles dinamikára képes. Főként, ha kettő van belőle, mint Mendelssohn derűs koncertdarabjában! A koncerten felcsendül még Grieg kísérőzenéjénének részletei a Peer Gynt című drámához. Ezen az ifjúsági koncerten ismét egy ígéretes tehetségé lesz a karmesteri pódium: Sugár Nátán nem mellesleg a Bécsi Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségeinek osztályának zongorista növendéke.

A klarinét egyike a zenekar legvirtuózabb hangszereinek: a mély tartományban búg, a magasban visít, gyors futamokra és széles dinamikára képes. Főként, ha kettő van belőle, mint Mendelssohn derűs koncertdarabjában! A koncerten felcsendül még Grieg kísérőzenéjénének részletei a Peer Gynt című drámához. Ezen az ifjúsági koncerten ismét egy ígéretes tehetségé lesz a karmesteri pódium: Sugár Nátán nem mellesleg a Bécsi Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségeinek osztályának zongorista növendéke.

Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.