Program
MÁV Lukács/2. Zeneakadémia.
Josef Špaček harmincas éveiben járó, máris nemzetközi sikerek sokaságával büszkélkedhető cseh hegedűművész, aki a Prágai Konzervatórium elvégzése után a Julliard Zeneakadémián Itzhak Perlman-nél és a Curtis Intézetben James Laredonál tökéletesítette tudását. több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 21. csütörtök, 19:00
Műsor
Dvořák-est
Karnevál nyitány
Hegedűverseny
VIII. szimfónia
Közreműködik
Josef Špaček (hegedű)
Vezényel
Csaba Péter
Antonín Dvořák (1841–1904), a nagy cseh zeneszerző, népszerűségéből mit sem vesztett a halála óta eltelt 115 év alatt. Ő volt az, aki „összehangolta” hazájának nemzeti zenéjét az európai hagyományokkal, aki szívesen látott vendégművész volt Angliában és akit zenetanári és szervezői sikerei alapján meghívtak a New York-i Konzervatórium első igazgatójának. Kilenc szimfóniát komponált, az utolsó, amelyet amerikai élményei inspiráltak, kapta „Az Újvilágból” melléknevet, de nem kevésbé közkedvelt nyolcadik szimfóniája sem. Invencióban gazdag, színes, erőteljes zenéje a cseh népzenében gyökeredzik. Mindez érvényes Hegedűversenyére is, amely nem annyira népszerű, mint Gordonkaversenye, de kitűnő darab, ragyogóan érvényre juttatja a hegedűjáték szépségeit. Szólistánk, Josef Špaček harmincas éveiben járó, máris nemzetközi sikerek sokaságával büszkélkedhető cseh hegedűművész, aki a Prágai Konzervatórium elvégzése után a Julliard Zeneakadémián Itzhak Perlman-nél és a Curtis Intézetben James Laredonál tökéletesítette tudását.
Csaba Péter, a Kolozsvárott született és régóta Franciaországban élő hegedűművész és karmester évtizedek óta rendszeresen vezényel Magyarországon, az utóbbi hét évben a MÁV Szimfonikusok vezető karmestere volt.
Ajánlatunk
Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.
A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet egyik ihletforrása, a szabadság himnusza, sokak számára a berlini fal leomlásának kísérőzenéje. Egyesek egy öntörvényű zseni megnyilatkozását, mások a közös szellem erejét hallják benne. Az első hangok a „semmiből teremtés” mágikus aktusát, az utolsó ütemek a mindenség önfeledt ünnepélyét jelenítik meg.
Ajánló
Liszt Ferenc virtuóz zongoraművészből vált nagytudású zeneszerzővé, kedvelt szimfonikus költeménye, a Les Préludes pedig már érett hangjáról tanúskodik. De remekmű…
Nem túlzás, ha azt mondjuk, a közelmúltban elhunyt Eötvös Péter az utóbbi évtizedek kimagasló zeneszerzője volt, akinek széles világlátása, közvetlensége…
A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!