Program
MÁV Lukács/1. Zeneakadémia.
Jiyeong Mun, a zongoraverseny szólistája 1995-ben született Koreában. Munkaképtelen szülők gyermekeként nagy nehézségek árán tanult, olyan sikeresen, hogy a Genfi, majd az olaszországi Busoni Nemzetközi Verseny megnyerése óta komoly nemzetközi koncertkarriert futott be. több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. október 25. péntek, 19:00
Műsor
Chopin: II. f-moll zongoraverseny
Csajkovszkij: IV. szimfónia
Közreműködik
Jiyeong Mun (zongora)
Vezényel
Daniel Boico
A romantika két nagy zeneszerzőjének egy-egy műve csendül fel a hangversenyen. Chopin a zongorajáték nagy megújítója volt, érzelmek és egészen személyes mondanivaló közlésére is alkalmassá tette a zongorát. Ezért nevezik őt a zongora poétájának. Amikor még 30 éves korán innen, szülőhazájából, Lengyelországból Párizsba költözött, bemutatkozásul két zongoraversenyét vitte magával, közülük a második hangzik el hangversenyünkön. Az ő versenyműveiben a zenekar szerepe meglehetősen alárendelt, igazából arra való, hogy kiemelje a briliáns zongorajáték szépségét. Csajkovszkij hat szimfóniája közül a második három állta ki igazán az idő próbáját, ezek szerepelnek legtöbbször zenekari hangversenyek műsorán. A negyedik szimfóniát a fiatalos lendület, a végletesen nagy szenvedélyek jellemzik és zenéje ebben a műben a „legoroszabb”, amennyiben zárótételében a Nyírfácska című híres orosz népdalt dolgozza fel. Jiyeong Mun, a zongoraverseny szólistája 1995-ben született Koreában. Munkaképtelen szülők gyermekeként nagy nehézségek árán tanult, olyan sikeresen, hogy a Genfi, majd az olaszországi Busoni Nemzetközi Verseny megnyerése óta komoly nemzetközi koncertkarriert futott be. A karmester, Daniel Boico Szentpétervárott tanult vezényelni, anyanyelvi szinten „beszéli” a nagy orosz zeneszerzők nyelvét.
Ajánlatunk
A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet egyik ihletforrása, a szabadság himnusza, sokak számára a berlini fal leomlásának kísérőzenéje. Egyesek egy öntörvényű zseni megnyilatkozását, mások a közös szellem erejét hallják benne. Az első hangok a „semmiből teremtés” mágikus aktusát, az utolsó ütemek a mindenség önfeledt ünnepélyét jelenítik meg.
Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.
Ajánló
Liszt Ferenc virtuóz zongoraművészből vált nagytudású zeneszerzővé, kedvelt szimfonikus költeménye, a Les Préludes pedig már érett hangjáról tanúskodik. De remekmű…
Nem túlzás, ha azt mondjuk, a közelmúltban elhunyt Eötvös Péter az utóbbi évtizedek kimagasló zeneszerzője volt, akinek széles világlátása, közvetlensége…
A zenehallgatást nem lehet elég korán kezdeni! Az idei évadban is folytatódnak nagy sikerű családi koncertjeink. A programok szerkesztője és…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!